Adott országok lakossági áram- és gáztarifájának szerkezete jól tükrözi a kormányok energiaár-politikáját. Ezen árpolitika elsődleges szempontja alapján, vagyis hogy a szabályozás mekkora árat enged rá a háztartásokra, a magyar kormány a rezsicsökkentés kezdete óta élen jár Európában. Igaz, így is érték bőven kritikák, például, amikor elmulasztotta a további csökkentést, holott azt a világpiaci árak lehetővé tettek volna, máskor a piaci alapú árképzést hiányolták, most pedig a kedvezmények kényszerű szűkítése került a célpontba.
A lakosságnak az a fontos, hogy mekkora az adott tarifa, az már kevésbé, hogy miből áll össze. Pedig első ránézésre (és a másodikra is) megdöbbenhetnének azon, hogy az áfa aránya Magyarországon legmagasabb a háztartási áram és gáz egységárán belül is abban a 27 uniós országot és Ukrajna fővárosát is tartalmazó elemzésben, amelyet havonta elkészít a finnországi Vaasa ETT, a hazai Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és az Energie Control Austria. (Munkájuk 33 európai ország fővárosainak lakossági tarifáira terjed ki.)
Van főváros, ahol az áram esetében az áfára csak 5 százalékos súly jut (Londonban, Vallettában, Madridban és Varsóban), és a gáznál is megáll az arány ugyanitt Zágrábban és Londonban, Varsóban pedig nulla az értéke.
E különbségekből az világlik ki, hogy azok a nagyobb áfát fizettető országok, amelyek alacsonyabban akarják tartani a lakossági tarifát, részben éppen a háztartásoktól beszedett áfa vagy más tarifaelem terhére teszik.
Mindjárt kevésbé fájdalmas a 21 százalékos hazai áfatartalom – a számok a hivatkozott hatóságok 2022 júliusára vonatkozó elemzéséből származnak –, ha a végszámla teljes adótartalmát nézzük. Európában ugyanis az áfán felül jellemzően energiaadót is kell fizetnie a lakosságnak. Magyarországon viszont nem, mert itt ez az adóteher a rezsicsökkentés egyik első lépéseként átrakódott a lakosságról a vállalkozásokra. A magyarországi megoldás tehát a lakossági rezsi alacsonyan tartására irányul, mint többször is elhangzott, ez politikai kérdés.
Az, hogy sok más országban a lakosságot az átlagosnál jobban terhelik – nemcsak az energiaadón keresztül, hanem a tarifa teljes nagyságából következően is – arra utal, hogy ott a vállalkozások versenyképességén van a fókusz.
A háztartási áramtarifát Budapesten kívül csak Szófiában nem terheli energiaadó, míg a gáz esetében több a kivétel: Budapest mellett Szófia, Zágráb, Prága, Róma, Varsó, Bukarest, Belgrád, Pozsony és Kijev lakossága (illetve ezen fővárosok országainak lakossága) is mentesül e teher alól.
Akkor ugrik a majom a vízbe, amikor megnézzük a tarifák teljes adótartalmát. Ennek aránya a villamos energia esetében Budapesttel együtt még 18 európai fővárosban 21 százalék vagy annál magasabb. A csúcsot Koppenhága tartja 43 százalékkal, a legjobb helyzetben pedig – 6 százalékkal – Varsó van. Igaz, Varsóban emiatt nincs minek örülni, mert ott ezzel együtt is kétszer akkora a háztartási áram egységára, mint Budapesten.
A gáztarifa adótartalma Budapesttel együtt csak nyolc fővárosban éri el, illetve lépi túl a 21 százalékot. Ez esetben is a koppenhágai arány a legmagasabb – 35 százalék –, a legalacsonyabb pedig Athénben és Brüsszelben: 7-7 százalék. Ismét fel kell hívni a figyelmet, hogy a háztartásoknak nem ez a fontos, hanem az, hogy Athénban 4,8-szer, Brüsszelben 2,8-szer magasabb a tarifa, mint Budapesten.
Az pedig már végképp mindegy a lakosságnak, hogy mekkora magának az energiának mint terméknek és az elosztásnak (szállításnak) a súlya. Viszont a piaci szereplőket éppen ennek az aránynak az ide-oda tologatásával lehet egymás rovására kedvezőbb vagy hátrányosabb helyzetbe hozni fix, vagyis nem emelhető hatósági árak esetében. A viszonylag magas magyarországi adótartalomból is következik, hogy az alacsony hazai rezsi – az energiaadó kiiktatásán túl – e két utóbbi tétel leszorításának köszönhető.
Az áram végfelhasználói árában az energiadíj hazai aránya 34 százalék, ennél csak Bernben és Belgrádban alacsonyabb. Az érték Nicosiában a legmagasabb, 82 százalék, utána Róma következik 81 százalékkal. A „maradék” árösszetevő, az elosztási díj, Magyarországon 45 százalékot visz el, ennél többet csak Pozsonyban, mégpedig 46 százalékot.
A gáztarifában az energia díj súlya Budapesten 52 százalék, amitől csak Dublin (51 százalék), Pozsony (50 százalék) és Stockholm (32 százalék) marad el. Ám pénzben a stockholmi 32 százalék önmagában 39 százalékkal nagyobb a gáz magyarországi júliusi teljes végfelhasználói egységáránál. A gázelosztási díjak szempontjából Budapest (Magyarország) az európai középmezőnyben helyezkedik el.
Júliusban a hivatkozott elemzés szerint az európai lakossági áramtarifáknak a 62 százalékát tette ki az energiadíj, 20 százalékát az elosztás ára, 5 százalékát az energiaadó és 13 százalékát az áfa.
A háztartási energiatarifákon belül jelentősen eltolódtak a súlyok az áram és a gáz tavaly ősszel belendült drágulása óta. Emiatt az energiadíj, vele pedig az áfa is értelemszerűen megnőtt, de az egyéb költségek erősödésével az elosztás is egyre többe került.
A 2009-es bázison 75 pontról induló háztartási villamosenergiaár-index (HEPI) nagysága a 15 régebbi uniós országban (súlyozott átlagot számoltak) 2021 decemberére 170 pontra, ez év júliusára már 242 pontra, történelmi csúcsra szökött. A hasonló gázárindex értéke tavaly decemberben 164, most júliusban már 284 pont volt. A múlt év júliusa óta eltelt egy évben az összes európai főváros háztartásainak végfelhasználói áramára 46 százalékkal, a gázára 88 százalékkal nőtt. Az áram júliusban Kijevben került a legkevesebbe, utána Belgrád, Budapest és Podgorica következett. (A négy fővárosból csak Budapest uniós.) A vizsgált hónapban a következő fővárosokban értek csúcsra az áramtarifák: Vilnius, London, Szófia, Stockholm, Helsinki, Nicosia, Tallinn, Lisszabon, Ljubljana, Prága, Párizs és Riga. Más fővárosokban az állami beavatkozások révén némi csökkenés volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.