Drágább a naphőerőmű, de jobban megéri
Töretlenül hódítanak a nap energiáját koncentráló erőművek (concentrated solar power, CSP), 2050-re a világ villamosenergia-termelésének már a 11,3 százalékát adhatják a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) várakozásai szerint. Igaz, ez jóval szerényebb arány a néhány évvel korábban, szintén az IEA által jósolt 25 százaléknál, de a csökkenésnek nem a naphőerőmű-építések lendületvesztése, hanem az egyéb energiatermelő módok fejlődése lehet a fő oka.
Az energiatárolás titka az olvadt só
A naphőerőművek napenergia-termelő tükrökkel gyűjtik össze a napfényt és alakítják hővé. Az e hővel előállított gőz egy turbinát működtet, amely az áramtermelő generátort hajtja. Az integrált hőtároló rendszerek révén az erőmű épp akkor termeli az energiát, amikor arra szükség van, függetlenül a napsugárzás intenzitásának napközbeni ingadozásától. Igaz, ehhez kiegészítő berendezésekre, például gáz- vagy dízelgenerátorra is szükség van. A CSP-rendszerek hőtároló közege általában olvadt só. Látványos elemük az a torony, amelynek központi vevőegységére napkövető tükrök irányítják a napsugárzást.
Marokkó a rekorder
A világ legnagyobb naphőerőműve Marokkóban működik, és még nincs is kész. A közelmúltban magyar újságírók a helyszínen ismerkedhettek meg a létesítmény paramétereivel és a beruházás részleteivel. Az Ouarzazate Solar Power Station vagy Noor Power Station 510 megawattos, azaz kicsit nagyobb a teljesítménye egy paksi blokkénál.
Ha elkészül – négy nagy egységből és egy központi részből áll –, 582 megawattos lesz.
A már kész egységeit 2016-tól sorra üzemelik be. A beruházás az akkori közlés szerint 9 milliárd dollárba kerül. A projekt finanszírozásában az Európai Beruházási Bank, a Világbank, a CFT Clean Technology Fund, a Deutsche Zusammenarbeit, a KFW, az African Development Fund, az Agence Française de Développement és az Európai Unió vesz részt. Áramának teljes egészét a marokkói állam veszi meg és adja el, mégpedig külföldön. A beruházó cég 25 év után 25 százalékos tulajdonosa lehet a létesítménynek.
A szubtrópusi klímán érzi jól magát
Az IEA úgy számol, hogy a 2020-as 147 gigawatt után 2050-ben már 1089 GW-nyi naphőerőmű működik világszerte, ennek majdnem a harmada Észak-Amerikában, amelyet Afrika, India és a Közel-Kelet követ. A fő régiókat feltüntető IEA-táblázatában az Európa–Törökország páros a legkisebb értékkel, Oroszország pedig nullával szerepel, és ez nem véletlen: leginkább ott érdemes telepíteni ilyen rendszereket, ahol a napsütéses órák száma nagy, a napsütés intenzitása pedig erős, vagyis a föld szubtropikus területein. A legnagyobb naphőerőművek 50–200 megawattosak a solarpaces.org elemzése szerint.
Magyarországon a borús időjárás alapvetően nem kedvez a naphőerőműveknek – erre a Magyar Tudománynak a technológiát ismertető, 2017-es cikke tér ki. Mint írja, Dél-Spanyolországhoz képest ugyanaz a naphőerőmű éves szinten 35–40 százalékkal kevesebb energiát képes megtermelni az alacsonyabb és a szórt sugárzás magasabb részaránya miatt.
Magyarországon télen több hétig sem lenne képes hőt termelni az erőmű.
Ilyenkor a sóolvadék befagyásának elkerülésére folyamatos gázfűtésre van szükség, ami tovább rontja az erőmű hatásfokát. Mellesleg a fajlagos beruházási költségei is sokkal magasabbak, mint egy hagyományos naperőművek, viszont a CSP-k pozícióit javítja az energia tárolásának lehetősége.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.