A hazai hőtermelésben az eddiginél jóval nagyobb szerepe lehet a föld hőjének, illetve a föld hőjével táplált termálvíznek a földgáz kiváltásában, de persze további, nagy beruházások árán.
Miközben a geotermia fokozott hasznosításának fontossága évek óta benne van a köztudatban, nem látszik, hogy a nagy gázigényű távfűtésben is hódítóúton lenne. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (MaTáSzSz) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közös kiadványa szerint míg 2017-ben 2,88 petajoule-nyi hőt állítottak elő a távhőszolgáltatásban geotermikus forrásból, addig 2020-ban csak 2,68 petajoul-t. A két szervezet 13 olyan települést, jellemzően nagyobb várost tüntet fel, amelyen geotermikus távhőtermelők működnek. A legnagyobb Győr volt 2020-ban, 86 megawattos kapacitással.
Ennél persze sokkal nagyobb számban oldják meg a települési önkormányzati intézmények fűtését, vállalatok, vagy mezőgazdasági épületek – melegházak – fűtését a termékutakból felhozott és elvezetett forró vízzel, és még továbbiakét – már egyes családi házakét is – hőszivattyúval. Itt már sokkal szebb adatsorra bukkanunk a Központi Statisztikai Hivatal táblázatai között. A geotermikus energia mezőgazdasági felhasználásának legrégebbi feltüntetett értéke az 1990-es 50 terajoule volt. Ez 2004-ben majdnem a tízszeresére ugrott, 2020-ban pedig 1626 terajoule-nál tartott. Ez az 1,6petajoul már a távhőellátásban hasznosított mennyiség 60 százaléka! A hőszivattyúk telepítésének az ad új, de a hivatkozott statisztikákban még nem látható lendületet, hogy optimalizálási céllal (a folyamatosabb energiaellátás a villamosenergia rendszer kímélése érdekében) egyre gyakrabban telepítenek a napelemek mellé hőszivattyút is.
A legutóbbi lakossági napelemes pályázaton vagy csak szigetüzemű napelemhez lehetett támogatást igényelni, vagy csak olyanra, amelynél – kapacitáskorlát és más feltételek mellett – a fűtési rendszert hőszivattyúval elektrifikálják.
Európában a legalább 20 Celsius-fokos, a föld mélyéből feltörő vagy felhozott vizet nevezik termálvíznek, a hazai meghatározás szerint 30 fok az alsó határ, hiszen Magyarországon a földtani adottságok is kedvezőbbek: míg Magyarországon a Föld mélye felé haladva 100 méterenként átlagosan 5 kelvinnel magasabb a hőmérséklet, a globális átlag csak 3 kelvin.
Ez az átlagosnál jobb lehetőséget teremt a földhő hasznosítására, ami mellett környezetvédelmi, gazdaságossági, újabban már ellátásbiztonsági szempontok is szólnak.
A geotermia története azonban nem az ipari hasznosítással, hanem a szabadba került meleg víz élvezetével kezdődött, amit nagyban segített, hogy egyes termálvizeknek gyógyhatása is van. (Ennek megfelelően azonban nem csak termál és gyógyvizeket különböztetünk meg, hiszen a gyógyvíz nem feltétlenül meleg.) A gyógyvíz fogalma azokra ásványvizekre illik, amelyek olyan fizikai tulajdonságúak, illetve kémiai összetételűek, amelyeket a vonatkozó egészségügyi rendelet rögzít. Vagyis a termálvíz hatása csak akkor gyógyító, ha egyben gyógyvízről is van szó, e víz egyébként „csak” melegít.
Már az ókorban sem volt ismeretlen a geotermikus fűtés. A XX. században Magyarországon a szénhidrogénbányászat „melléktermékeként” is sok helyen találtak (olaj és gáz helyett) forró vizet, amellyel már a nyolcvanas évektől több településen oldották meg a teljesen vagy részlegesen a távfűtést. Lendületet kapott a termálvizek kinyerésének, hasznosításának technológiája, a terület szabályozása, idővel pedig kötelezővé vált – bár máig nem általános érvénnyel – a kinyert víz visszasajtolási kötelezettsége a vízbázis védelme miatt. A Geotermális Egyesület honlapja jelentősebb településenként ismerteti a hazai geotermia történetét. Eszerint Szentesen, Makón, Kapuváron, Csongrádon, Szarvason, Mosonmagyaróváron és Hódmezővásárhelyen az említett nyolcvanas években fogták munkára a földhőt,
amellyel városonként 70–90 százalékban oldották meg a távfűtést.
A legnagyobb súlyú munka, illetve ilyen jellegű kísérlet Hódmezővásárhelyen folyt izlandi–magyar együttműködésben. Veresegyházon 1993-ban indult a geotermális energiahasznosítás, amely azóta folyamatosan bővül. Szegeden 1992-ben folytattak termelési-visszasajtolási kísérletet, majd 1995-ben kiépítették a visszasajtolásos hasznosító rendszert, ezzel az országban először alkalmaztak a területen teljesen zárt technológiát. A miskolci geotermikus fűtési rendszert 2013-ban adták át, a teljes termálkútrendszer kiépítése közel 25 millió euróba került.
A geotermikus fűtés a földben tárolt hőenergiát hasznosítja egy hőszivattyúval. Bár a berendezés levegőből is képes meleget kinyerni, geotermikus felhasználásáról kizárólag a talaj vagy a talajvíz hőjét felhasználó megoldásoknál beszélhetünk – szögezi le az E.ON összefoglalója. Legfontosabb előnye, hogy zöld energiát használ, vagyis környezetbarát fűtésről van szó. Üzemeltetési költsége alacsony, a felhasználási lehetőségei pedig változatosak. A földbe helyezett talajkollektoros-, talajszondás- vagy víz-víz hőszivattyú rendkívül környezetbarát, hiszen működése közben nincs károsanyag-kibocsátás. Minimális mennyiségű áramot fogyaszt.
Napelemes rendszerrel egybekötve akár nullázható is a rezsiköltség.
Az áramszolgáltató is támogatja a megújuló energiaforrás használatát, ezért az október 15-e és április 15-e közötti fűtési szezonban úgynevezett H tarifával, olcsóbb árammal működtethető a hőszivattyú és a kapcsolódó berendezések. Egyes helyeken elérhető a GEO tarifa is, amely kicsit drágább a H-nál, viszont egész évben rendelkezésre áll. A hűtésre akár pár forintos költség is kijöhet óránként, ami összehasonlítva a többi alternatívával, magasan a legjobbnak mondható.
A geotermikus fűtés rendszerbe állításával csökkenhet az ország energiaimporttól való függése, továbbá a vásárlók magas gáz-, szén- vagy a tűzifa árának emelkedése. A hőszivattyú iránya megfordítható, így nyáron meleget szállít az épületen kívülre. Mivel a folyamat a keringtetett gáz összenyomásán és kitágulásán alapul, még a legnagyobb melegben is működik – magyarázza az E.ON. A geotermikus hőszivattyús rendszerrel még a légkondicionálás is megoldható.
A geotermikus fűtés kiépítése házilag azonban sokba kerül, egy családi ház esetében 2-3 millió forintnál indul a szolgáltató adatai szerint. Miközben viszonylag lassan térül meg, van állandó költsége is. A rendszert áram működteti. Bár a háztartás villanyszámlája akár a korábbi gázfűtésre költött összeg felével is nőhet, a geotermikus fűtés még mindig a legjobb hatásfokú megoldások közé tartozik.
Nem új építésű házaknál további költség az épületen belüli fűtési rendszer cseréje.
Napelemmel kombinálva már 6-7 milliós ráfordításnál tartunk. A garancia feltételét is jelentő éves karbantartására, felülvizsgálatára nagyjából 50 ezer forintot kell költeni. Földszondás kivitelhez szükség van az illetékes bányahatóság engedélyére is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.