késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Fellendülőben a társasági energiavásárlások
A magas és ingadozó energiaárakra, valamint az egyre növekvő ESG (Environmental, Social és Governance)-elvárásokra jelenthet hosszú távon megoldást a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások (cPPA) elterjedése – mutat rá a DLA Piper Hungary jogi iroda közleménye.
A tervek szerint 2030-ra a 13 ezer megawattot is elérheti a hazai fotovoltaikus (PV) beépített kapacitás, amiben – a KÁT rendszer lezárulása után – kulcsszerepe lehet a cPPA-knak. E konstrukció széles körű hazai elterjedéséhez azonban a szereplőknek piaci módon kell gondolkodniuk, a vállalatoknak pedig hajlandóvá kell válniuk arra, hogy zöldenergiára költsenek.
„A cPPA-szerződések lehetővé teszik, hogy a vállalkozások megújuló forrásból származó áramot vásárolhassanak a termelőtől előre meghatározott áron, előre meghatározott szerződéses időszak alatt, a rögzített ár pedig kiszámíthatóbb energiaköltséget eredményez számukra”
– idézi a közlemény Simon Gábort, a DLA Piper Hungary energia- és beszerzések szakterületi vezetőjét, aki erről a jogi iroda novemberi Energiaszelet eseményén beszélt. A konstrukció a termelőknek is előnyös lehet, hiszen lehetővé teszi, hogy gazdaságosan jussanak a piacra, megtérüljön a beruházásuk és banki finanszírozást kaphassanak az erőművi projektek. Bár ilyen szerződések már régóta születnek a nemzetközi piacon, az elmúlt időszak eseményei erőteljes fellendülést tettek lehetővé, napjainkban ugyanis minden eddiginél nagyobb jelentősége van a kiszámíthatóságnak és a fenntarthatóságnak – erről Györfi-Tóth Péter, a jogi iroda finanszírozási, projektfejlesztési és restrukturálási csoportvezető partnere beszélt a rendezvényen.
Spanyolország jár az élen
A cPPA-k piaca tavaly közel 25 százalékkal nőtt 2020-hoz képest. Globálisan 31 gigawattnyi kapacitást kötöttek le ilyen szerződéssel, ebből közel 9 gigawattot Európában, ahol az élen Spanyolország, illetve a szélenergiának köszönhetően a skandináv országok találhatók.
A cPPA-megállapodásokat kihasználó nagyvállalatok aránya nemzetközi szinten évről évre gyarapszik, amiben a fenti előnyök mellett annak is szerepe lehet, hogy a cPPA-k segíthetik a klímavédelmi célok teljesítését. Tavaly a DLA Piper is kötött hosszú távú megújulóenergia-alapú villamosenergia-vásárlási megállapodást.
„Spanyolország 34 tranzakcióval, illetve közel 4 gigawattnyi összes szerződött kapacitással vezet, ez a 2021 végéig leszerződött teljes állomány harmada. A második legnagyobb volumene Svédországnak van (2 gigawatt), de a kelet-közép-európai régióban is egyre több megállapodás születik.
A régió legaktívabb piaca Lengyelország, ahol 2022-ben 12 megállapodás született, 0,5 gigawatt kapacitás vonatkozásában”
– tette hozzá Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezetője.
Támogatni kell a kis hazai cégek cPPA-megállapodásait
Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese az előadásában jelezte, hogy a szabályozás részéről nincs akadálya a konstrukció elterjedésének, de a megújulók hálózatra jutását segítő, a hálózati adottságokat szem előtt tartó csatlakozási kritériumok meghatározása tartogat kihívásokat. A cPPA-megállapodásokat a kisebb szereplőknek is elérhetővé kell tenni és támogatni szükséges a határkeresztező szerződések alkalmazását is.
Magyarországon már korábban is volt arra példa, hogy egy ipari ügyfél megállapodik az energiatermelővel arról, hogy a termelő csak az ő céljaira építsen erőművet, amelynek az áramát előre fixált áron, hosszú távú megállapodás keretében adja el. Ehhez képest most az az újdonság, hogy megújuló energiára vonatkozó vásárlási szerződés jöjjön létre ebben a formában.
Az ország egyik első és legnagyobb cPPA-szerződését idén márciusban kötötte az ID Energy Group és a Baranya megyei Királyegyházán cementgyárat működtető Lafarge.
A beruházás keretében megépülő naperőművet az ID Energy Group üzemelteti, amely majd 15 évig rögzített áron adja el az áramot a cementgyárnak. Az érintett mennyiség az üzem energiaigényének a harmadát fedezi.
Hatékonyabb szabályozási piacra van szükség
A hazai villamosenergia-rendszer szabályozásai költségei az elmúlt években az ötszörösére emelkedtek a szomszédos országokéhoz képest. Igaz, Európában már elindult a napon belüli (intraday) piacokhoz hasonló integráció a szabályozási piacon, de hazai hatékonyságnövelő intézkedésekre is szükség van a folyamat árcsökkentő hatásának eléréséhez. A megújulóenergia-projektek megtérülése kapcsán ugyanis a kiegyenlítő energia beszerzése talán az egyik talán legjelentősebb, legnehezebben modellezhető és kezelhető kockázat Kovaloczy Áron szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.