Napelemes rendszerek: jönnek az óriási akkumulátorparkok

A szabályozás módosításának köszönhetően megszűnt az 50 kilowattosnál nagyobb napelemes rendszerek tulajdonosainak azon kötelezettsége, hogy szabályozási tartalékról gondoskodjanak. Miközben ez nyilvánvaló könnyítés, felmerülhetnek a tartalék hiánya miatti aggályok is. A Világgazdaság ezzel kapcsolatos kérdéseire Lugos Roland, az egyik jelentős hazai naperőmű-építő cég, az Optimum Solar üzletfejlesztési igazgatója válaszolt.

Nem sérül az egyes naperőmű-tulajdonosok egyéni ellátásbiztonsága amiatt, hogy nem lesz saját akkumulátoruk, az akku használatával kapcsolatos szolgáltatást mástól kell megvásárolniuk?

Ha a beruházó a piaci körülmények között úgy dönt, hogy létesít akkumulátort, az saját belátása szerint történik, és a működtetése-üzemeltetése is az üzleti döntéseihez fog igazodni. Transzparens és átlátható. Véleményünk szerint 2-5 százaléknyi akkumulátor létesítése indokolt lehet, és a megtérülése is illeszkedik a naperőművi koncepcióhoz. Az idén jókora változások mennek végbe a villamosenergia-kereskedelmi szerződések, árazások kapcsán, hiszen egy több évtizedes gyakorlat fog jócskán megváltozni. 

Ehhez azonban olyan felkészült szolgáltatók kellenek a piacra, amelyek professzionális, az ügyfelek egyéni igényeire szabott szolgáltatást tudnak nyújtani, ráadásul nagy volumenben. Ez professzionális technológiát, digitalizált platformot követel meg, amit ma még csak kevesen tudnak. A mi partnercégünknek, a REG Zrt.-nek pont ez a hozzáadott értéke, hogy gyorsan tud alkalmazkodni és felkészülni az akkumulátorok rendszerbe illesztése jelentette technológiai és szabályozási kihívásokhoz.

A nagy akkumulátorparkok létrehozása nem ellentétes a decentralizált energiarendszerek kialakulásának tendenciájával?

Az óriás akkupakkok az ellátásbiztonságot szolgálják, amely a rendszerstabilitás és a rugalmasság kapcsán kardinális kérdés. Ezeket mindenképpen az átviteli hálózathoz közel kell telepíteni. A kiegyenlítő energia termelése kapcsán az akkumulátorokkal kombinált napelemes rendszerek lesznek hosszú távon a legversenyképesebb szolgáltatók, így piaci alapon a jövőben kiszorítják a gázalapú energiatermelést. A rendszerszintű szabályozás kapcsán fontos szerepet fognak betölteni a hatalmas kapacitású és gyorsreagálással vezérelhető elektrolízisüzemek, melyek a geotermia, illetve a rendszerszintű leszabályozás elemeiként is fontosak lesznek. Vetélytársuk a naperőművi leszabályozás lesz, de ebben az esetben megtermelt energiát dobunk ki, ami várhatóan nem lesz cél.

A szabályozási tartalékképzési kötelezettség máris megszűnt, arra viszont nincs garancia, hogy létre is jönnek a szükséges akkuparkok is. Ez nem rejt szabályozási kockázatot?

Komoly kockázatokat rejt, mivel az akkupakkok üzleti megtérülése döntő tényező lesz a beruházók számára. Emellett a másik fontos kérdés a kapacitások kiosztása, amelyet direkt ilyen szabályozási elemekkel, alacsonyabb hálózatfejlesztési díjak mellett külön kellene kezelni. Véleményünk szerint ott kell csatlakozási jogot adni, ahol ennek kihasználása a hálózatra jó hatással vagy elfogadható terheléssel jár. Gondolhatjuk, hogy a sok fogyasztóhoz, illetve naperőműhöz telepített akkumulátor nem lett volna képes az országos ellátásbiztonságot a fogyasztói oldalról biztosítani, és működtetése ellentétes is lehetett volna a költség viselőjének üzleti érdekeivel.

Ösztönzi valami a jelenlegi rendszerben az akkuparkok létrehozását, vagy elég ösztönzőerő az, hogy a szabályozási energiát drágán lehet eladni?

Vélhetően az RRF (helyreállítási és ellenálló képességi eszköz) pályázati pénzek fognak a csatlakozási és a technológiaköltségekben segítséget nyújtani, valamint a Mavir aFRR kapacitástendereinek fejlődése, melyek jó hozam esetén biztosítják majd a befektetések és projektek elindulását. (Az aFRR az automatikus rendszerszabályozást jelenti – a szerk). Sajnos akkortól két-három év lehet a 132 kilovolton, és öt-hét év a 220 vagy 400 kilovolton a komolyabb kapacitások csatlakoztatási ideje. Addig feltehetően a napelemeknél kiépülő (csatlakozási lehetőség és költséghatékonyság adott) kisebb, 5-10 megawattos teljesítmények lesznek a jellemzők. A magyar hálózati adottságok miatt vélhetően a 8 órás VRB akkumulátorok kerülnek majd ki nyertesként a körkörös gazdaság elvárásai és a napon belüli villamosenergia-árak alapján. Az Optimum Solar egy ilyen pilot projektet fejleszt, amely az országban a leghosszabb 8 órás akkumulátoros kapacitással rendelkezik. Egy 30 éves várható élettartamú technológiáról van szó, amely az élettartama végén újrahasznosítható, tehát teljes mértékben illeszkedik a fenntarthatósági elvárásokhoz is.