Mi lesz itt? Tovább zuhant a hazai áram- és gázfelhasználás

Villamos energiából 8,2, földgázból 24 százalékkal fogyott kevesebb decemberben Magyarországon, mint egy évvel korábban – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb piaci jelentéseiből. A hazai tendencia hasonló az európaihoz. 

A nyugat-európai országok áramfogyasztása ugyanis 5,3, míg a közép-európai térségé átlagosan 6,8 százalékkal csökkent. A másnapi árak az előző hónaphoz képest mérséklődtek, közelítve a 2021. decemberi szintet. Az országok közötti árkülönbségek mérséklődtek, Magyarország a középmezőnyhöz tartozott. Az öt legnagyobb piac termelése együtt 5 százalékot meghaladó mértékben csökkent. A francia nukleáris termelés az előző hónapokhoz képest jelentősen bővült, de továbbra is elmarad a tavaly decemberi szinttől. Esett a szél- és a gázerőművek termelése, míg a szén- és naperőműveké bővült.

Ejtőztek a gáz- és a lignitblokkok 

Az említett, 8,2 százalékos hazai fogyasztáscsökkenést a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) termelésének előzetes adatai alapján határozta meg a hivatal. A bruttó rendszerterhelés maximuma 4,5 százalékkal maradt el a 2021. decemberitől. A hazai előállítás 2 százalékos csökkenését az okozta, hogy jelentősen esett a gáz- és a lignitalapú termelés. A maximális naperőművi termelés 1245 megawattóra volt, az import aránya pedig 28 százalékot tett ki. A magyarországi árak a régiós árakkal összhangban alakultak, a hó eleji 400 eurós megawattóránkénti szintről az ünnepi időszakban 75 euróig esett a másnapi zsinórár.

Nem futottak versenyt a cseppfolyós gázért

Decemberben az előző havinál 8 százalékkal több gáz érkezett Európába, de a szabad nemzetközi LNG-forrásokért nem folyt a korábbi hónapokhoz hasonló éles verseny. 

Az európai decemberi spotárak 60-70 euróval estek megawattóránként az előző havi záróárakhoz képest. A 2023-as éves termék ára 40 százalékkal zsugorodott, ezzel visszaért a 2022. április-májusra jellemző 80 euró körüli szintre. Vezetéken 80 százalékkal kevesebb földgáz érkezett Európába, mint egy évvel korábban, de a 44 százalékkal bővült LNG-import pótolta a kieső orosz forrás 60 százalékát. Az orosz források aggregált csökkenésén belül a Török Áramlaton érkező orosz gázimport 7 százalékkal nőtt. (Ez a vezeték látja el Magyarországot is.) A 24 százalékos hazai felhasználáscsökkenés – ami 12,4 terawattórát tett ki – úgy maradt el az egy évvel korábbitól 24 százalékkal, hogy a hőmérséklet hatásával korrigált fogyasztás is kisebb lett 20 százalékkal. A csúcsnapi felhasználás 503 gigawattóra volt, ami 2014 óta a legalacsonyabb érték.

Jól megugrott a nettó gázimport

Az ellátásban a nettó import volumene 3,1 terawattóra volt, ami jelentős, 23 százalékos növekedés a tavaly decemberihez képest. (Abban a hónapban átmenetileg nem érkezett Magyarországra hosszú távú szerződés keretében gáz, és ezért a tárolói ellátás dominált.) A szokásos téli nettó importtól azonban lényegesen elmaradt a decemberi mennyiség, sőt még a novemberi alacsony szinthez képest is közel felére csökkent.

Novemberhez képest emelkedett a kitárolás szerepe az ellátásban. Decemberben nettó 7,8 terawattórányi kitárolására került sor. Ezzel a hazai tárolók 70,4 százalékos töltöttségen, 48 terawattórás készlettel zárták a hónapot, 14,5 terawattórával magasabban az előző évi szintnél.

Az EU jó néhány országában a keresletcsökkenés hatására tároló-kímélő ellátásra tértek át, így az aggregált európai tárolói készlet a hónap közepétől stagnált. A régió tárolóiban decemberben Ukrajna kivételével mindenütt magasabb volt a havi záró készletszint, mint az előző év azonos időszakában.