Bejött a sekélygázprogram a Molnak
Legutóbb a Monostorpályiban zajló gázkutatásáról adott hírt a Mol, amely a következő fúrást Gyomaendrőd térségében tervezi. A Monostorpályiban folyó munka mintegy egymilliárd forintba kerül, a gázkút kereskedelmi célú termelése az év végén indulhat meg, a kút napi hozamát pedig 250 hordó olajegyenértéknyire várják. Közben fúrnak Komádi közelében is, de a K–12 nevű ottani kútról még nem tudják, hogy talál-e majd gázt.
Fotó: Mol
A Mol említett fúrásaira a 2019-ben indult, kelet-magyarországi sekélygázprogram keretében került sor, amely a számok alapján sikeres: a lefúrt 18 kútból 16 hozott találatot, ebből három az elmúlt két hónapban, kettő pedig néhány napja.
A sekélygázprogramról azt kell tudni, hogy a szokásosnál kisebb, jellemzően 1500-2000 méteres mélyen lévő gáztelepekre összpontosít. Mivel e telepek egy része korábban már kutatott területen található, a program során újraértékelik a területről eddig gyűjtött adatokat, illetve kiegészítik azokat új vizsgálatok eredményeivel. A kelet-magyarországi sekélygázkutak kockázata tehát a többihez képest kicsi, a gázuk pedig a kiépült gázinfrastruktúrának köszönhetően viszonylag rövid idő, 5-6 hónap alatt termelésbe állítható.
Legalább az eddigi szinten kell tartani a termelést
A Mol sekélygázkútjai a társaság teljes termelésének nagyjából az 5 százalékát adják, és a vállalati remények szerint lassíthatják a gáztermelés csökkenését. Azonban a kormány ennél többet szeretne:
az ország évi 1,5 milliárd köbméteres termelését évi legalább 2 milliárdosra növeltetné.
Ennek érdekében a napokban enyhítette a gáztermelés indítását célzó projektek adminisztratív terheit, korábban pedig az MVM-re testálta az állami társaság számára újnak számító gáztermelési feladatot.
A Világgazdaság az állami elvárások apropójából a Mol idei gáztermelési terveiről, ráfordításairól kérdezte a monostorpályi eseményen a társaság belföldi kutatás-termelési igazgatóját. Mint Homonnay Ádám elmondta, a cég országszerte kiterjedt kutatást folytat, tizenegy koncessziós területe van. Igaz, koncessziós területen most éppen nem fúr, a Monostorpályiban és a tőle kicsit délkeletre lévő Komádi térségében pedig kitermelési joggal rendelkező bányatelkeken dolgozik. (Erre a magyar jog lehetőséget ad, éppen a termelés növelése érdekében.) A Mol – alvállalkozóján, a Rotaryn keresztül – e két területen két nagyobb fúróberendezéssel dolgozik.
A hazai gáztermelés és azon belül a Mol szerepe kapcsán az igazgató rámutatott, hogy az elmúlt két évben évi 1,5 milliárd köbméter gázt hoztak az országban felszínre, miközben a 2021-es felhasználás 10-11 milliárd volt, a különbözet pedig importból származott. Tavaly mintegy 9 milliárd köbméterre volt szükség, amikor a kereslet az ellátásbiztonsági válság és a megemelkedő árak miatt esett.
Tehát a Mol az országos termelésnek több mint 90 százalékát adta a maga 1,4 milliárd köbméterével, a fennmaradó részt más vállalatok.
„Legalább ezt az 1,4 milliárdot kívánjuk ismét hozni, illetve lehetőség szerint növelni. A kormány által megcélzott, legalább kétmilliárd köbméteres termelés nem érhető el anélkül, hogy az 1,4 milliárdot ne érjük el, és ennek igyekszünk is eleget tenni” – jelentette ki Homonnay Ádám.
Több pénzt szán a Mol a kutatásokra
Az igazgató világosnak nevezte a kormánynak a területet érintő beruházások kapcsán jelzett szándékait is. Ezt jelzi, hogy az ellátásbiztonság szempontjából fontos beruházások minél gyorsabb megvalósulása érdekében könnyebbé váltak az érintett beruházások adminisztratív kötelmei úgy, hogy az egyéb – például környezetvédelmi vagy tulajdonosi – érdekek nem sérülnek.
A Mol az idén több pénzt kíván fordítani a szénhidrogének kutatására és termelésére, mint az elmúlt két évben. Ennek kapcsán a szakember emlékeztetett, hogy amikor elkezdődött a Covid indukálta válság, a gáz piaci ára mélypontra, szinte a nullára esett, és volt egy olyan pillanat, amikor a kőolaj ára negatív volt. Ez megnehezítette, hogy a Mol jó megtérüléssel kecsegtető projekteket indítson, de
„ahogy jöttünk ki a válságból, úgy tudtuk növelni a beruházásainkat. Lényegében az elmúlt néhány évben már folyamatosan nőnek a Mol beruházásai”.
A Mol a monostorpályi program előtt azt is megmutatta az újságíróknak Üllő közelében, hogy hogyan zajlik a lehetséges lelőhely háromdimenziós vizsgálata. Üllőn – mint arról a Világgazdaság tegnap beszámolt – ígéretes olajtalálatot remél a társaság, de nem értékelték ki a begyűjtött adatokat.
Olajat vagy gázt keres inkább a Mol?Miközben a kormány a földgáztermelés hazai növelését célozta meg, sorra bukkan a Mol (és a többi termelő) újabb és újabb olajlelőhelyekre. Erre reagálva Homonnay Ádám közölte, hogy a Mol nem tudja ilyen markánsan előre meghatározni, hogy olajat vagy földgázt szeretne-e találni. „Ez nem kívánságműsor, hanem bányászat. Azt tudjuk a felszínre hozni, amit az anyatermészet létrehozott” – jelentette ki. Sőt, a társaság még törekszik is arra, hogy ne diszkrimináljon a kétfajta szénhidrogén között, hanem kiegyensúlyozott és diverzifikált legyen a termelése. Így aztán dolgozik olyan területen, ahol elsősorban kőolaj nyerhető ki és olyanon is, ahol főként földgáz. „Ha találunk valahol egy jó lehetőséget, akkor azt igyekszünk kihasználni, függetlenül attól, hogy éppen olajra vagy gázra bukkantunk” – mondta. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.