Hiába a csökkenő tendencia, a magyar rezsinek még mindig nincsen párja az EU-ban

Hiába esnek hónapok óta az európai háztartások által fizetendő tarifák, a különbségek februárban is hatalmasak azon országok között, ahol jellemzően piaci árat kell fizetni, és a hatósági áras Magyarország között. Mint a finnországi VaasaETT kimutatta, az elmúlt hónapban Dublinban, Berlinben és Londonban a bruttó tarifák alapján ötször annyit fizetnek a háztartások egységnyi áramért, mint Budapesten, míg Kijevben feleannyit. A gáz stockholmi egységára tizenkétszer volt nagyobb, mint a magyar fővárosban. A VaasaETT az adott országok fővárosainak rezsiköltségét vizsgálta.

Az Európát tavaly végigtaroló energiakrízis egyébként novemberben tetőzött, akkor még nagyobbak voltak az előbbi különbségek.

Az európai árak lassú szelídülését jól tükrözi a VaasaETT árindexe, amelynek értéke az áram esetében a 2022 októberi 286,83 pontról mostanra 218 pontra esett, a gázé pedig 352,96 pontról 283 pontra. Az árak, és így az árindexek egyébként csökkenhettek volna nagyobb mértékben is a két termék világpiaci árai alapján, csakhogy e hatást tompította, hogy a kormányok elkezdték visszavonni azokat az intézkedéseiket, amelyekkel mérsékelték a lakossági árakat. 

E kör tavaly augusztus óta a jogszabályban megadott áram- és gázmennyiségen felüli fogyasztása után piacinak nevezett, de valójában egy annál alacsonyabb és szintén hatósági árat köteles fizetni.

Magyarország megtartotta a legjobb helyét

Februárban tehát ismét Magyarországon volt a legalacsonyabb az áram és a gáz bruttó lakossági egységára az uniós országok között. A kilowattóránként bruttó 9,08 eurócentes hazai villamosenergia-egységárnál csak a nem uniós Belgrádra és Kijevre számolt alacsonyabbat a VaasaETT, 9,08, illetve 4,38 eurócentet. A budapesti 2,52 eurócentes gázártól egyedül a 2,04 eurócentes kijevi maradt el.

A finn tanácsadó cég – amely a havonkénti elemzését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Control Austria megbízásából, az európai energiahatóságoktól érkező adatok alapján készíti el – sorra vette azokat az említett intézkedéseket, 

így azokat a lépéseket is, amelyeket most visszavontak. (Pontosabban e visszavonások többségére már az elmúlt hónapokban sor került.) Szerepelteti a négy fő árösszetevő – termékár, energiaadó, rendszerhasználati díj és áfa – alakulását és a végső árra gyakorolt hatását is.

Ennek alapján a villamos energia februárban négy fővárosban tovább drágult: 9 százalékkal Párizsban az energia-összetevő árnövekedése, 8, illetve 6 százalékkal Madridban és Athénban az energia-összetevő, továbbá az energiaadó miatt. A londoni 3 százalékhoz az elemzés nem fűzött magyarázatot. A legnagyobb, 28 százalékos árzuhanást a stockholmi lakosok élvezhették, szintén az energia olcsóbbá válásának köszönhetően. Ugyanezen okból lett 25, 24, illetve 23 százalékkal alacsonyabb az egységár Rómában, Helsinkiben és Koppenhágában. Összesen tizenegy fővárosban volt csökkenés.

A hazai tarifa-összetétel nagyon más

A földgáz bruttó lakossági egységára egyedül Dublinban emelkedett, ott is csak 2 százalékkal, az összefoglaló nem írja, hogy miért. Tizenegy fővárosban viszont esett a tarifa, a legjobban, 33 százalékkal Brüsszelben, mert olcsóbb lett maga a molekula is.  Ugyanez magyarázta a koppenhágai 31 százalékos csökkenést is, míg a 23 százalékos athénibe besegített az energiaadó és a rendszerhasználati díj zsugorodása is.  A magyarországi áram- és gáztarifából a rezsicsökkentés egyik intézkedéseként már évekkel ezelőtt kikerült az energiaadó, egyben átterhelődött a versenypiaci szereplőkre. Mivel pedig nagyon alacsony az áram-, illetve a gázösszetevő mértéke is, e két végfelhasználói díjon belül viszonylag nagy súly jut a rendszerhasználati díjra és az áfára. A rendszerhasználati díj aránya februárban az áram esetében 65 százalék, a gáz esetében 52 százalék volt.