Épülne Sajóbábonyban egy új hulladékégető – tudta meg a Világgazdaság. A létesítmény az országos hulladékkezelési igényekhez képest nem lenne túl nagy, évi 35 ezer tonna veszélyes és nem veszélyes hulladékot lehet majd benne elégetni, ekkorára van szükség a beruházóhoz érkező igények alapján.
Összehasonlításképpen: az ország legnagyobb hulladékégetője, a rákospalotai Huha (Fővárosi Hulladékhasznosító Mű) évi 420 ezer tonna hulladékot ártalmatlanít, egyúttal hőt és áramot is termel.
A sajóbábonyi égető még az engedélyezés szakaszában van, a vele kapcsolatos lakossági közmeghallgatást április 18-án tartják. A beruházó az ÉMK Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft., amely veszélyeshulladék-kezelés mellett szennyvíztisztításra is szakosodott.
Tervei szerint az új égető a már működő egészségügyi veszélyeshulladékot égető létesítmény mellett kapna helyet, közös lenne a kéményük.
Az engedélykérelemben szó esik a hulladék hasznosításáról is, amiről egy másfél évvel ezelőtti, de a részletek alapján ugyanerre az égetőre vonatkozó közmeghallgatás meghívójából tudhatók meg továbbiak: a folyamat során termelt gőzt rákötik a telephely energiaellátó rendszerére. Az ÉMK ki akar alakítani egy lerakót is a keletkező évi 5,5 ezer tonna salak számára.
A vállalat négy égetőt üzemeltet, ezekben veszélyes és nem veszélyes hulladékot is ártalmatlanít, hasznosítással egybekötve a honlapja szerint. A létesítmények együtt évi 35 ezer tonna hulladékot tudnak fogadni. A statikus hulladékégetőbe elsősorban kannák, hordók, jellemzően nem vagy nehezen darálható hulladékok kerülnek, a forgódobosba inkább a könnyebb frakciójú, darálható, valamint iszap, paszta jellegűek. A fent említett egészségügyi hulladékégető a kórházakból, rendelőintézetekből átvett hulladékot ártalmatlanítja, a speciális, fluidágyas iszapégető pedig a szennyvíztisztítói iszapokat. A vállalat hangsúlyozza, hogy az égetőiben alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT (elérhető legjobb technológia) követelményeinek. Az égetőkben száraz, nedves füstgáztisztítás történik, a berendezéseket folyamatirányítási rendszer működteti, a pontforrásokon folyamatosan mérik a károsanyag-kibocsátást. Az égetés után visszamaradó anyagokat az ÉMK a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélye alapján üzemelő salak- és maradékanyag-lerakóban helyezi el.
Az ÉMK a nyilvános adatok szerint három hazai magánszemély tulajdona. Üllőn, Hajdúböszörményben és Sajóbábonyban vannak telephelyei. 2021-es árbevétele 27 százalékos bővülés után 3,4 milliárd forint közelébe nőtt, döntően belföldi értékesítésből származott, de lendületesen nőtt a kis súlyú export is. Adózott eredménye mintegy 90 millió forintról 93 millió fölé emelkedett. Az ÉMK a Kiss vállalatcsoport tagja. (Kiss a vezetékneve a többségi és az egyik kisebbségi tulajdonosnak.) A Kiss csoport további öt cége szereléssel, környezetvédelemmel, laboratóriumi munkával, energetikával, vagyonkezeléssel és ipari park üzemeltetésével foglalkozik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.