Az EU-ban felmérik, mit lehet még elégetni

A fa formálisan megújuló energiaforrás, mégsem elsősorban a fára gondolunk, amikor környezetkárosítás nélküli energiatermelésről van szó. A fát mégis sok országban, sőt uniós szinten is elfogadták – ahogyan a jobban hangzó, biomasszává varázsolt állapotát is – megújuló energiahordozónak, mivel újratelepíthető, és mert így sokkal szebbek a tagállamok energiamixének statisztikái.

Lássuk, miből élünk!

Mivel az energiaválság veszélye, illetve az Ukrajnában folyó háború miatt Európa-szerte céllá vált az orosz fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés, a földrészen újból felmérik a rendelkezésre álló tűzifakészlet mint megújuló energiaforrás nagyságát. Ám hevesebbé vált a fatüzelés növelésének ellenzőivel folyó vita is. A témában a Deutsche Welle (DW.com) által készített összeállítás idézi a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) megállapítását, amely szerint csak azért lettek olyan jók a zöldenergia felhasználására vonatkozó 2022-es statisztikák, mert a számokat felturbózták az energiabiztonság fokozására irányuló, széles körben elterjedt ajánlatok. E számok alapján az uniós parlamenti képviselők remélik, hogy a megújuló energiaforrások részarányának az eddiginél gyorsabb növelésével 2030-ra zöld lehet a blokk energiafogyasztásának a 45 százaléka.

Szép zöldstatisztikák

Ám a lap arra is rámutat, hogy miközben megújulón inkább szélerőműveket és napelemeket értünk, az Európai Bizottság adataiból az derül ki, hogy a biomassza teszi ki az EU megújuló energiaforrásainak 60 százalékát. A biomassza a tűzifa mellett más növényi, illetve szerves anyagot is tartalmaz. A 2021-es magyarországi arány egyébként 68,2 százalék volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint, sőt, 2019-ben még 73 százalék. A fatüzelés ellenzőinek egyik csoportja az erdőkért aggódik, nem hagyva magát megnyugtatni az újratelepítésre vonatkozó adatokkal, a másik pedig a biomassza-tüzeléssel járó károsanyag-kibocsátást kifogásolja. Az EU azért tekinti hivatalosan a fát és más biomasszát szén-dioxid-semlegesnek – ami nem azonos a kibocsátásmentességgel –, mert az égetéssel kibocsátott szén-dioxidot utóbb több fa fogja visszanyelni. A környezeti ártalmak kapcsán a DW idézi Martin Pigeont, egy brüsszeli erdővédelmi kampánycsoport munkatársát, 

 Vele szemben a brüsszeli Bioenergy Europe nonprofit szervezet –, amely több mint 150 energiaipari vállalatot és 40 egyesületet képvisel – illetékese a DW-nek azt hangsúlyozta, hogy a felelősen beszerzett biomassza „létfontosságú az EU zöldátmenetéhez, különösen a megújuló hő biztosításában”.

Erdőirtás helyett fűrészport

Előrelépésnek ígérkezik, hogy az Európai Parlament korlátozni akarja a közvetlenül az erdőkből származó fa tüzelésének támogatását, amit ehelyett a másodlagos fatermékekre, például a fűrészporra korlátozna. Azt is szeretné, ha fokozatosan csökkenne az a famennyiség, amely beleszámít az EU megújulóenergia-céljainak teljesítésébe.

Magyarországon a szilárd biomassza legnagyobb részét, 91 százalékát fűtésre használják, a többit áramtermelésre a MEKH adataira is támaszkodó WWF-összeállítás szerint. A 2019-es állapot alapján két erőmű összesen 59 megawatt áramtermelő teljesítménnyel kizárólag biomasszát, míg öt erőmű, együtt 324 megawatt beépített kapacitással, biomasszát és szenet egyszerre használt.

Ugyanabban az évben hét távfűtő rendszer 124 megawattnyi hőt állított elő kizárólag biomasszából, és további 13 891 megawattnyit úgy, hogy a biomasszát másodlagos tüzelőanyagként vetette be a földgáz vagy a szén mellett. A Központi Statisztikai Hivatal 2011-es gyűjtéséből az derült ki, hogy 605 ezer háztartás használt egyszerre földgázt és biomasszát fűtésre. Jókora különbségek vannak a részben és a kizárólag fát tüzelő háztartások területi elhelyezkedése között, továbbá az is kiderült, hogy az elmaradott vidéki térségekben a tűzifaégetés sokszor együtt jár a tüzelőberendezések és az otthonok rossz energiahatékonyságával, valamint az energiaszegénységgel.