Féket kap a gázszállítás drágulása, az FGSZ a magyar–román határon bővítené a kapacitásait

Tavaly 16,53 milliárd forint folyt be az FGSZ Földgázszállító Zrt.-hez felárként a kapacitásait felkínáló aukciókon. Ez a pénz egy 2017-es uniós bizottsági rendelet szerint két dologra használható: vagy a hálózaton lévő fizikai szűkület megszüntetésére, vagy a következő díjidőszak(ok) szállítási díjainak korrekciójára. Azt, hogy ténylegesen mire kell fordítani, minden évben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozza meg. Most úgy döntött, hogy a teljes összeget díjkorrekcióra kell fordítani. A hivatal azzal indokolta a döntését, hogy így a keretből ellentételezhetők, illetve mérsékelhetők azok a díjemelkedések, amelyek a jelenlegi gazdasági környezetben átmenetileg keletkeznek, és azok is, amelyeket az előző árszabályozási időszakról elszámolandó indokolt költségek okoznak.

Mindazonáltal felmerülhet, hogy ennek a 16,5 milliárdnak lenne helye a gázhálózat fizikai szűkületeinek megszüntetésében is. Azonfelül azonban, hogy a MEKH ennél előbbrevalónak értékelte a díjnövekmények ellentételezését és mérséklését, a társaság aktuális, tíz évre szóló hálózatfejlesztési terve – amelyet a hivatal hagyott jóvá – nem utal rá, hogy a hálózaton valahol tűzoltásra lenne szükség. 

Igaz, mint a társaságnak a cikkünk végén közölt válaszából kiderült, így is van teendő a határkeresztező kapacitások kapcsán, mindenekelőtt a magyar–román határon. 

A hivatal az FGSZ aktuális terveiből három nagy projektet hagyott jóvá:  

• a csanádpalotai kompresszorállomás bővítését és mérőállomások fejlesztését,
• az évi 6 milliárd köbméteres szerb–magyar beszállítási kapacitás létrehozását és
• az előbbi kapacitás 8,5 milliárd köbméterre történő növelését új vezeték építése nélkül.

Több parkolópályás projektet is meg kell vizsgálni 

Volt néhány olyan projekt is, amelyeket a hivatal ugyan nem hagyott jóvá, de az FGSZ-t további, azokkal kapcsolatos vizsgálatra utasította. Ezek a dorogi kompresszorállomás létesítése, a Kozármisleny és Kaposvár közötti vezeték építése, a szadai kompresszorállomás bővítése, egy szlovén–magyar összekötő vezeték építése, a Magyarországról Ausztriába történő szállítási igények biztosítása, a szomszédos országokkal összeköttetést teremtő hidrogénfolyosók előkészítése, végül az FGSZ gázturbina hajtású kompresszorainak villamos hajtásúra cserélése. (A cserékre Mosonmagyaróváron, Városföldön, Nemesbikken és Beregdarócon kerülne sor.) Volt két olyan beruházás is, amelyeket a MEKH elfogadott, de további vizsgálatukat kérte. Ezek a dél felől érkező földgáz hazai továbbítását segítő Kiskundorozsma és Városföld közötti vezeték, valamint az Eastring projekt. Az Eeastring vezeték Magyarországra Csanádpalotánál lépne be, áthaladna Városföldön és Vecsésen, majd és Balassagyarmatnál távozna. Tehát egy Ukrajnát elkerülő, észak–dél irányú szállítási útvonalról lenne szó. Az Eastringre vonatkozó gondolat már több éve megszületett, korábban Ukrajna jelezte, hogy szeretné, ha a nyomvonal áthaladna az ő területén is.

Nézni kell a napi csúcsfogyasztást is

Az FGSZ az említett határkeresztezőkapacitás-felmérések eredménye mellett számos más tényező figyelembevételével frissíti a tízéves hálózatfejlesztési tervének. Ezek egyike, hogy évek óta esik a belföldön termelt földgáz mennyisége, és hogy az előrejelzések 2027-től növekedést tartalmaznak. Figyeli továbbá a föld alatti gáztárolók készletszintjét, hiszen gondoskodnia kell a ki- és betároláshoz kapcsolódó feladatok rá eső részének az elvégzéséről. Igaz, a hazai tárolókapacitások maximuma adott, annál csak kisebbet vehetnek igénybe a piaci szereplők. Fontos összefüggés az FGSZ számára a hazai gázfelhasználás és a hőmérséklet összefüggése, az éves összfogyasztás alakulása, amely 2015 óta folyamatosan nő, de a 2022-es adat várhatóan megint alacsonyabb. 

(Több blokkra nem utalnak az előrejelzés időpontjában ismert tervek, holott már ismert, hogy a közeli években épülne egy harmadik gázblokk is Magyarországon.) Tudni kell végül azt is, hogy adott években mekkora volt és mekkora hőmérsékletnél jelentkezett a napi felhasználási csúcs.