Sorra vette a budapesti orosz nagykövetség, hogy mivel jár az orosz gáz európai elutasítása

Öt fő gázpiaci megállapítást tartalmaz Oroszország magyarországi nagykövetségének tájékoztató anyaga arról, hogy milyen hatásai vannak az orosz gáz európai elutasításának. E hatások részben már ismertek, közülük néhány nem is vitatott, mások viszont igen. A továbbiakban a nagykövetség által készített értékelésből idézünk.

A megállapítások a következők:  

1. A 2022-es energiaválság az EU-nak mintegy ezermilliárd dollárjába fog kerülni, ez majdnem a háromszorosa az EU 2021-es energiahordozó-kiadásainak.
2. Az orosz gázszektorral történő együttműködés megszakadása rendkívül negatívan hat az európai gazdaságra. Az elemzők nyíltan vitatják az európai ipar gyengülésének amiatti veszélyét, hogy csökken a földrész globális versenyképessége.
3. A legnagyobb amerikai, kanadai és európai üzemanyag- és energiaipari vállalatok bizonyultak az európai gázválság nettó haszonélvezőinek, tavalyi bevételük 48 százalékkal nőtt.
4. Az orosz gáz kiváltására törekedve és jelentős mennyiségű más piacra szánt földgáz bevonásával az európaiak közvetlen és közvetett károkat okoztak az ázsiai és fejlődő országok energiaimportőreinek.
5. A piaci korrekciós mechanizmus bevezetése rombolhatja a TTF munkáját, hiszen a gázeladók, majd a vevők egyszerűen más kereskedési platformokra költöznek.

Romboltak az elszabadult gázárak

A Bloomberg becslése szerint a 2022-es energiaválság az EU-nak mintegy ezermilliárd dollárjába kerül. Ez majdnem a háromszorosa az EU 2021-es energiahordozó-kiadásainak, amelyek az Eurostat szerint 336 milliárd eurót tettek ki. A növekmény döntő részét a gáz ára okozta, amely meredeken emelkedett a föld alatti gáztárolók feltöltésének idején. Egy további becslés szerint 2022-ben az EU cseppfolyósított- és vezetékesgáz-importjának költségei az egy évvel korábbi 3,3-szeresére, 208 milliárd euróra nőttek, a 2021-es 62,5 milliárd euróról. Fontos figyelembe venni, hogy 2023 eleje óta, vagyis az őszi-téli időszak elteltével, a gázpiaci helyzet stabilizálódása után a földgáz piaci jegyzései Európában visszatértek ugyanennek az időszaknak az áraihoz. Az ár 2022-ben és most, március 17-én ezer köbméterenként 490 dollár körül ingadozott.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2022-ben az EU-nak takarékossági intézkedésekkel 50 milliárd köbméterrel sikerült csökkentenie a gázigényt, és alternatív beszállítókon, elsősorban az USA-n keresztül kompenzálnia az orosz gázszállítás megszorításait. 

E hiány fedezésére az IEA 100 milliárd eurós többletköltséggel számol. Ugyanakkor – emlékeztet az összeállítás – a vezetéken vásárolt gáz beszerzési árát korábban részben minimalizálták a Gazprommal kötött, az EU számára előnyös szerződések.

Az EU Tanácsa 2022. december 22-én döntött a piaci korrekciós mechanizmus – gázárplafon – alkalmazásáról (2023. február 15-től). Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) A piaci korrekciós mechanizmus pénzügyi piacokra gyakorolt hatásának hatásvizsgálata című, 2023. március 1-jén közzétett jelentése szerint e mechanizmus rombolhatja a pénzügyi piacokat és a TTF (az Európában meghatározó súlyú hollandiai gáztőzsde) munkáját, mivel a gázkereskedők, majd a vásárlók, egyszerűen más kereskedelmi központokba költöznek.

Ennél is nagyobb nehézségek várnak azokra a gázopciós piacokra, amelyeket az energiatársaságok használnak a mögöttes eszköz értékváltozásából eredő kockázatok fedezésére, hiszen ezen opciók értékelése többek között a gázszerződések volatilitásától is függ.

Veszélyben lehet az európai ipar

A gázszektorban Oroszországgal folytatott együttműködés megszakadása rendkívül negatívan hat az európai gazdaságra. Az elemzők nyíltan vitatják az európai ipar leépülésének veszélyét a globális világban való versenyképességének csökkenése miatt. Az Eurostat adatai szerint az emelkedő energiaárak 2021-hez képest 39 százalékkal növelték az európai háztartások üzemanyag-, lakás- és közüzemi kiadásait.

Ugyanakkor a legnagyobb amerikai, kanadai és európai üzemanyag- és energiaipari vállalatok bizonyultak az európai gázválság nettó haszonélvezőinek, amelyek bevétele 2022-ben 48 százalékkal nőtt, mégpedig a 2021-es 2,4 ezermilliárd dollárról 2022-re 3,6 ezermilliárd dollárra. Az amerikai vállalatok közül az ExxonMobil (a bevétele 23 milliárd dollárról 55,7 milliárd dollárra nőtt), a Chevron (15,6 milliárd dollárról 35,5 milliárd dollárra), a Cheniere Energy (15,7 milliárd dollárról 33,4 milliárd dollárra) vezet. Ezt erősítik meg az Egyesült Államok Gazdasági Elemzőhivatalának hivatalos statisztikái. Például 2022 végén a harmadik országokba szállított amerikai áruk exportja 15,5 százalékkal nőtt a 2021-eshez képest (1,76 ezermilliárd dollárról 2,08 ezermilliárd dollárra). Ezen belül a növekedés 9 százaléka az iparcikkekből származott, beleértve a kőolajat, a fűtőolajat, az egyéb kőolajtermékeket és földgázt. Ugyanakkor az EU-ba irányuló amerikai exportból származó bevétel a vizsgált időszakban 22 százalékkal, vagyis 271,41 milliárdról 349,34 milliárd dollárra nőtt. 

Dőlt a cseppfolyós gáz Európába

Az IEA szerint 2022-ben az Európába irányuló LNG-szállítások volumene 63 százalékkal növekedve megközelítette a 170 milliárd köbmétert. Ennek kétharmadát az USA exportálta. Az amerikai LNG exportvolumene a 2021-esnek csaknem a 2,5-szeresére nőtt: 47,8 milliárd köbméterről 117,4 milliárd köbméterre. Az EU először lett a világ legnagyobb LNG-vásárlója, megelőzve Kínát, Japánt és Dél-Koreát. Így az oroszországi gázszállítás kiváltására tett kísérlet során az európaiak hozzáláttak a globális LNG-ellátási láncok átirányításához. Ezáltal azonban közvetlen és közvetett (a szállítási költségek meredek növekedésével) károkat okoztak az ázsiai és fejlődő országok energiaimportőreinek, mert elsősorban ezektől „vonták el” a földgázt.