Globálisan az ellátásbiztonsági, versenyképességi, árstabilitási és klímavédelmi célok elérése érdekében megkerülhetetlenek az atomerőművek, és mint ismert, az Északi-sarkvidék élővilágának jövője szempontjából is kulcskérdés a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentése – jelezte lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Rámutatott: bár a nagy egységteljesítményű atomerőművi blokkok hosszabb ideig épülnek, és fajlagosan még így is olcsóbbak, ahogy az általuk termelt villamos energia is,
az 50-100 megawattos reaktoroknak pont ott van létjogosultságuk, ahol szigetüzemmódban kisebb teljesítmény is elegendő, illetve hosszú távon igénybővülés várható.
A sarkvidékek tehát ideális helyszínek lehetnek, Jakutföldön pedig máris olyan technológia létesítésén gondolkodnak, amelynek a teljesítménye duplázható. Hárfás Zsolt a károsanyag-kibocsátás kapcsán visszautalt rá, hogy a tekintélyes Science folyóirat 2016. novemberi cikkében arra a következtetésre jutott: szoros a kapcsolat a szén-dioxid-kibocsátás és a megfigyelt északi-sarki jégtakaró szeptemberi minimum-jégvastagsága között – nem alaptalanok tehát az aggodalmak a jegesmedvék élőhelyéért. A szén-dioxid-kibocsátás minden tonnája legalább három négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót – magyarázta.
A klímabarát atomerőművek fokozódó alkalmazása révén jelentős szén-dioxid-kibocsátás előzhető meg, ami pozitívan hat a sarkvidéki jég vastagságára és kiterjedésére
– emelte ki Hárfás. Egy szemléletes példa: 2021-ben globálisan az atomerőművek termelése közel 2600 terawattóra volt, amelynek révén mintegy 2,6 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátás volt megelőzhető.
Mindehhez már a technológia is rendelkezésre áll: a Roszatom az atomjégtörők következő generációjához fejlesztett RITM-200 reaktorbázisán ugyanis újabb úszó atomerőműveket tervez, és ezt használják majd az első szárazföldi SMR-alapú atomerőműben is. A vállalat nemrég bejelentette, hogy megkapta a szükséges létesítési engedélyt Oroszország – és egyben a világ – első szárazföldi SMR-alapú atomerőművének megépítésére Jakutföldön, amely 2028-ig készülhet el. Miután moduláris reaktorról van szó, az atomerőmű teljesítménye később még egy blokk építésével 110 megawattra bővíthető.
A Roszatomnál további fejlesztések is folyamatban vannak, a teljesség igénye nélkül többek között olyanoké, amelyek kisteljesítményűek ugyan, de nem csupán áram-, hanem hőtermelésre is használhatók, illetve fejlesztés alatt állnak skálázható reaktorok is, 1-től 300 megawatt teljesítménnyel.
Oroszország – a nyugati szállítóktól eltérően – kizárólag olyan technológiát exportál más országba, amelyet már otthon kipróbált, és a biztonságos működés szavatolható
– hívta fel a figyelmet Hárfás. Igaz ez a kis moduláris reaktorokra is, hiszen ebben a tekintetben már számos technológia üzemel, vagy áll fejlesztés, illetve építés alatt. Mindez azt jelenti, hogy rövid időn belül a Roszatom már ezeket a technológiákat is ajánlani tudja majd minden olyan ország számára, ahol az adott villamosenergia-rendszernek szüksége van kisebb teljesítményű, de télen-nyáron, éjjel-nappal ellátásbiztonságot és olcsóbb klímabarát áramot biztosító atomerőműre.
Természetesen ezek teljesítménye is bizonyos határokon belül szabályozható, de reálisan egy atomerőművi egységet százszázalékos teljesítményszinten érdemes üzemeltetni. Ha szükséges, akkor inkább a szén- és gázfüggőséget okozó és drágán termelő gázerőművek teljesítményét kell szabályozni. Sőt, szükség esetén, ha ezt kívánja az észszerűség – a nap- és szélerőművek teljesítményét is korlátozni lehet és kell. Az utóbbi időszakban erre például Csehországban és Lengyelországban is sor került.
A kis moduláris egységek további előnye, hogy kisebb a beruházásiköltség-igényük, és rövidebb az építési idejük is, mint a nagy teljesítményűeké.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.