BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A szén-dioxid-kibocsátás minden tonnája legalább három négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót

A kis teljesítményű reaktoroknak ott van létjogosultságauk, ahol szigetüzemmódban kisebb teljesítmény is elegendő. Az atomenergia alkalmazásával visszaszorítható a szén-dioxid-kibocsátás, ami pozitívan hat a sarkvidéki jég vastagságára és kiterjedésére.

Globálisan az ellátásbiztonsági, versenyképességi, árstabilitási és klímavédelmi célok elérése érdekében megkerülhetetlenek az atomerőművek, és mint ismert, az Északi-sarkvidék élővilágának jövője szempontjából is kulcskérdés a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentése – jelezte lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Rámutatott: bár a nagy egységteljesítményű atomerőművi blokkok hosszabb ideig épülnek, és fajlagosan még így is olcsóbbak, ahogy az általuk termelt villamos energia is, 

az 50-100 megawattos reaktoroknak pont ott van létjogosultságuk, ahol szigetüzemmódban kisebb teljesítmény is elegendő, illetve hosszú távon igénybővülés várható. 

Polar bear (Ursus maritimus) in the high arctic near the North PolePolar bear (Ursus maritimus) in the high arctic near the North Pole, Arctic, Russia, Europe (Photo by Michael Runkel / Robert Harding RF / robertharding via AFP)
Az aggodalmak nem alaptalanok: az atomenergia használatával „megspórolt” szén-dioxid tonnákban, és ezáltal a jégtakarók megmaradásában mérhető.
Fotó: AFP

A sarkvidékek tehát ideális helyszínek lehetnek, Jakutföldön pedig máris olyan technológia létesítésén gondolkodnak, amelynek a teljesítménye duplázható. Hárfás Zsolt a károsanyag-kibocsátás kapcsán visszautalt rá, hogy a tekintélyes Science folyóirat 2016. novemberi cikkében arra a következtetésre jutott: szoros a kapcsolat a szén-dioxid-kibocsátás és a megfigyelt északi-sarki jégtakaró szeptemberi minimum-jégvastagsága között – nem alaptalanok tehát az aggodalmak a jegesmedvék élőhelyéért. A szén-dioxid-kibocsátás minden tonnája legalább három négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót – magyarázta. 

A klímabarát atomerőművek fokozódó alkalmazása révén jelentős szén-dioxid-kibocsátás előzhető meg, ami pozitívan hat a sarkvidéki jég vastagságára és kiterjedésére

– emelte ki Hárfás. Egy szemléletes példa: 2021-ben globálisan az atomerőművek termelése közel 2600 terawattóra volt, amelynek révén mintegy 2,6 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátás volt megelőzhető.

Mindehhez már a technológia is rendelkezésre áll: a Roszatom az atomjégtörők következő generációjához fejlesztett RITM-200 reaktorbázisán ugyanis újabb úszó atomerőműveket tervez, és ezt használják majd az első szárazföldi SMR-alapú atomerőműben is. A vállalat nemrég bejelentette, hogy megkapta a szükséges létesítési engedélyt Oroszország – és egyben a világ – első szárazföldi SMR-alapú atomerőművének megépítésére Jakutföldön, amely 2028-ig készülhet el. Miután moduláris reaktorról van szó, az atomerőmű teljesítménye később még egy blokk építésével 110 megawattra bővíthető.

A Roszatomnál további fejlesztések is folyamatban vannak, a teljesség igénye nélkül többek között olyanoké, amelyek kisteljesítményűek ugyan, de nem csupán áram-, hanem hőtermelésre is használhatók, illetve fejlesztés alatt állnak skálázható reaktorok is, 1-től 300 megawatt teljesítménnyel.

Oroszország – a nyugati szállítóktól eltérően – kizárólag olyan technológiát exportál más országba, amelyet már otthon kipróbált, és a biztonságos működés szavatolható

– hívta fel a figyelmet Hárfás. Igaz ez a kis moduláris reaktorokra is, hiszen ebben a tekintetben már számos technológia üzemel, vagy áll fejlesztés, illetve építés alatt. Mindez azt jelenti, hogy rövid időn belül a Roszatom már ezeket a technológiákat is ajánlani tudja majd minden olyan ország számára, ahol az adott villamosenergia-rendszernek szüksége van kisebb teljesítményű, de télen-nyáron, éjjel-nappal ellátásbiztonságot és olcsóbb klímabarát áramot biztosító atomerőműre. 

Academic Lomonosov
A csukcsföldi Pevekben működik a világ egyetlen úszó atomerőműve, a Lomonoszov Akadémikus.
Fotó: Strana Rosatom

Természetesen ezek teljesítménye is bizonyos határokon belül szabályozható, de reálisan egy atomerőművi egységet százszázalékos teljesítményszinten érdemes üzemeltetni. Ha szükséges, akkor inkább a szén- és gázfüggőséget okozó és drágán termelő gázerőművek teljesítményét kell szabályozni. Sőt, szükség esetén, ha ezt kívánja az észszerűség – a nap- és szélerőművek teljesítményét is korlátozni lehet és kell. Az utóbbi időszakban erre például Csehországban és Lengyelországban is sor került. 

A kis moduláris egységek további előnye, hogy kisebb a beruházásiköltség-igényük, és rövidebb az építési idejük is, mint a nagy teljesítményűeké. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.