Lakossági áram- és gáztarifában továbbra is a legjobbak vagyunk

Májusban is a budapesti, végső soron a magyarországi bruttó lakossági végfelhasználói áram- és gázárak voltak a legalacsonyabbak az Európai Unióban – mutatta ki aktuális jelentésében a VaasaETT. A finnországi elemzőcég a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Control Austria megbízásából a földrész energiahatóságaitól kapott adatok alapján készíti el az európai fővárosokra vonatkozó havonkénti ár-összehasonlítását, amelyben közzéteszi az árindexét is. A HEPI (household energy price index) értéke a vizsgált hónapban az áram esetében 194,8 pontról 192,7 pontra esett, a gázéban viszont 187,10 pontról 187,98 pontra nőtt egy hónap alatt.

Hatalmas a szórás az európai áramtarifák között

Ötszörös, de a kijevi árakat ideszámítva több mint tizenegyszeres különbségek is voltak májusban 28 európai főváros bruttó végfelhasználói háztartási áramtarifái között az elemzés szerint. A villamos energiáért a legtöbbet (sorrendben) Dublinban, Londonban, Rómában, Prágában és Berlinben kellett fizetni. A legkevesebbet az EU-n kívüli Kijevben, amelyet Budapest, Belgrád és Podgorica követett. A kilowattóránként 4,28 eurócentes kijevi tarifa a budapesti 9,68 eurócentesnek csak a fele volt. 

Azért mozog kicsit mégis e két magyarországi végfelhasználói díj a VaasaETT diagramjain, mert a számok a helyi fizetési eszköz euróra váltott, vagyis az árfolyammozgások hatását is mutató nagyságát tüntetik fel.

Öt fővárosban drágult, és négyben esett olyan mértékben az áramtarifa az egy évvel korábbihoz képest, amit az elemzőcég érdemesnek látott kiemelni. Rigában (16 százalék), Belgrádban (7 ), Helsinkiben (4), Madridban (3) és Nicosiában (2) többlet jött ki, amiért magának a villamos energia árának az emelkedése volt a bűnös, míg néhány helyen a nagyobb áfa, illetve az árkompenzáció megszűnésének a hatása is belejátszott. A csökkenéseket Athénben, Koppenhágában, Stockholmban, Amszterdamban, Berlinben és Prágában (11, 3, 3, 2, 2, 2, 2 százalék) az áram olcsóbbodásának, valamint az energiaadó, illetve a rendszerhasználati díj csökkenésének köszönhették a helyi lakosok.  

Nem jött jól a gázártámogatás megszűnése 

Az európai lakossági gáztarifák tavaly október óta összességében gyengén, de nőnek. A gáz májusban is a stockholmi lakosok számára volt a legdrágább, és ez jó eséllyel így is marad. Svédország 92 ezer gázvásárlójából ugyanis 58 ezret egy különálló stockholmi gázhálózat lát el. A stockholmi bruttó egységár több mint tizenegyszer volt nagyobb a budapestinél, a budapesti viszont az EU-n belül ismét a legalacsonyabb szinten maradt – emelte ki a VaasaETT. A stockholmi ár a kijevi tizenötszörösét tette ki. A második legmagasabb a római lakossági tarifa volt. 

A háztartási gázárak általában véve is alacsonyabbak a kelet-közép-európai fővárosokban, mint a nyugatiakban, kivételnek Prága és Riga számított.

A gáztarifákkal a brüsszeliek, a rigaiak és a rómaiak jártak a legrosszabbul, nekik ugyanis az egy évvel korábbinál 72, 45, illetve 11 százalékkal magasabb bruttó egységárral számolt a szolgáltatójuk, de vastagabban fogott a belgrádi és a bécsi gázcégek ceruzája is. Mindenütt maga a gáz (a molekula) drágult, ami volt, hogy magasabbra rántotta az energiaadót is, míg máshol az ártámogatás megszüntetését sínylették meg a lakosok. Szófiában, Tallinnban, Berlinben, Amszterdamban és Athénben esett a gáz díja, a legnagyobb mértékben, 13 százalékkal a bolgár fővárosban. Az ok minden esetben a molekulaár csökkenése volt.