Tavaly háromszázmilliárd forintba került csak az, hogy az erőművek „rendelkezésre álltak”

Magyarország tavalyi energiaellátása az energiakrízis ellenére biztonságban volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Mavir együttműködésében a közelmúltban nyilvánosságra hozott éves összefoglaló szerint.

Többlettartalékokra volt szükség a naperőműdömping kezelésére 

A villamosenergia-rendszer beépített teljesítménye – a háztartási méretű erőművekkel (HMKE) kiegészülve – a 2021-es 11 440,8 megawattról 2022 végére 12 475,3 megawattra nőtt. A 9 százalékos kapacitásbővülés elsősorban az 50 kilowatt feletti új naperőművek csatlakozásával jelentkező 666,8 megawatt, a további 367,7 megawatt pedig a növekvő HMKE-kapacitás eredménye. A naperőműveké összességében megközelíti a teljes beépített teljesítmény egyharmadát, ami 6,4 százalékpontos növekedés az előző évhez képest – olvasható az elemzésben.

A fotovoltaikus teljesítőképesség emelkedésének közel kétharmadát az ipari méretű (50 kilowatt feletti) napelemes kiserőművek adták. A megújulókapacitásokkal szemben csökkent a hagyományos erőművek beépített teljesítménye, azonban a következő években várhatóan újabb kombinált ciklusú erőművek épülnek. Az időjárásfüggő erőművek elterjedése 2022-ben már rendszerszinten éreztette a hatását, amit a rendszerirányító többlettartalékok beszerzésével kezelt. 

2022. december 31-én a hazai villamosenergia-rendszer (VER) erőműveinek bruttó beépített teljesítőképessége 10 980,677 megawatt volt. Az év közbeni „tartós leállásban” lévő erőművi egységek selejtezése, valamint új gépegységek rendszerbe illesztése révén 666,8 megawattal nőtt a 2021. december 31-i 10 313,8 megawattos értékhez képest. (Tavaly nagy erőműves termelőegység nem csatlakozott a VER-hez.)

A piacnyitás óta a tényleges export-import szaldó nagysága a piaci szereplők – akár napi – üzleti döntésein, a piaci kínálaton, illetve a nemzetközi vezetékek aktuális átviteli kapacitásán múlik, tehát bizonytalan. Éves terve készítésekor a Mavir abból a feltételezésből indult ki, hogy a piaci szereplők felelősen kereskednek, vagyis beszerzéseikkel igyekeznek az általuk ellátott fogyasztók igényeit és a rendszerirányító tartalék teljesítmény lekötésére vonatkozó szerződéseit maradéktalanul kielégíteni.

Nem marad elég „maradó teljesítmény”

A villamosenergia-rendszer üzembiztonságának mérésére az Európai Villamosenergiarendszer-üzemeltetők Szervezete, az ENTSO-E az úgynevezett maradó teljesítményt használja. A maradó teljesítmény a ténylegesen rendelkezésre álló teljesítmény, csökkentve a csúcsterheléssel és a rendszerirányítói tartalékkal. A maradó teljesítmény elvárt mértéke országonként változó, jellemzően a beépített teljesítőképesség 5 és 10 százaléka között mozog. Magyarország esetében a legnagyobb hazai blokkok teljesítménye alapján ez bruttó 500 megawatt. Eredetileg a maradó teljesítmény számításánál csak a belföldi termelőkapacitásokat veszik figyelembe. 

Viszont a szükséges mértékű export-import szaldóval korrigált maradó teljesítmény már definíció szerint kielégítő nagyságú, még a legnagyobb várható fogyasztói igény mellett is. Az importhoz szükséges határkeresztező távvezetéki kapacitások rendelkezésre álltak. A jövőben várható további magas import mellett azonban kockázatot jelentenek a szükséges tartalékok nem mindig megfelelő műszaki jellemzői, például az igénybevétel sebessége, késleltetése, az időtartamra és esetszámra vonatkozó korlátok.

Vitte a pénzt a nagyerőművek rendelkezésre állása  

A rendszerszintű szolgáltatások piacán a rendelkezésre állási díjak és az energiadíjak költségei a háborús és energetikai helyzet miatt exponenciálisan nőttek az elmúlt években. Tavaly a rendelkezésre állási díj 293,8 milliárd, a szabályozási energia díja 49,9 milliárd forint volt. Ezek éves beszerzése a 2021-es bázisévben még 137,7 és 29,8 milliárd forintba került.

Az időjárásfüggő erőművek elterjedése a jelenlegi csatlakozási ütem mellett egyre erősebben érezteti a hatását, és komoly kihívások elé állítja a rendszer-üzemeltetőket. A naperőművek kizárólag nappali termelésük és időjárásfüggő tulajdonságuk miatt jókora bizonytalanságot okoznak a termelés előrejelzésének pontatlansága miatt a teljes villamosenergia-rendszerben. A Mavir e bizonytalanságok kezelésére többlettartalékokat szerez be. A tartalékokat biztosító, hagyományos erőművi kapacitások szűkülése azonban ennek teljesíthetőségét egyre inkább az elvi határok felé tolja, költségét jócskán megnöveli. Az elmúlt év második felében a Mavir újra bevezette a heti időtávú kapacitástendert, ami segítette a havi tendereken kialakuló hiányok pótlásának időbeni előrehozását, valamint a napi tenderek kitettségének csökkentését.

Ötször kellett visszaterhelni a Paksi Atomerőművet

A Paksi Atomerőmű rendszerirányító általi visszaterhelésére az év folyamán összesen öt alkalommal került sor. A legnagyobb egyidejű erőműszintű visszaterhelés az év során 150 megawatt volt. Az erőmű blokkjainak karbantartási ciklusai 15 hónaposak, emiatt a karbantartások minden évben máskorra esnek, ami a teljesítőképesség-tervezés feltételeit negatívan befolyásolhatja.

A karbantartási tervek összeállításában még ennél is nagyobb kihívás az évről évre növekvő kiegyenlítő szabályozási igények kielégítése úgy, hogy az akkreditált kiegyenlítő szabályozási kapacitások száma nem követi az igények növekedési mértékét. A villamosenergia-rendszer biztonságos üzemének megőrzése csak az erőművek rendszerben tartásával, illetve új, folyamatosan rendelkezésre álló szabályozási kapacitások rendszerbe illesztésével biztosítható. A hazai szabályozási kapacitások biztosítása ellátásbiztonsági szempontok alapján nélkülözhetetlen, a külföldi kapacitások bevonásának feltételei azonnal nem adottak, és tovább növelnék a hazai energiarendszer kitettségét, csökkentik a szuverenitási szintet.

A VER egyensúlyának megtartása érdekében az erőművek összteljesítményét 44,6 százalékban kellett felfelé, és 55,4 százalékban lefelé szabályozni. Az egyensúly érdekében kilenc alkalommal volt szükség a rendszerterhelés újraelosztására a tartalék mennyiség biztosítása érdekében.  

Döntően romlott a nagyerőművek kihasználtsága

Az utóbbi években nagymértékben növekvő áramimport részaránya tavaly stagnált, illetve csökkent. A behozatal tavalyi súlya 26,55 százalékos volt, egy évvel korábban még 7,18 százalék. A javulás főként a hazai termelés növekvő részarányának köszönhető. Viszont a VER nagyerőműveinek kihasználtsága döntően romlott. A gázturbinás szabályozható erőműveken belül egyedül a gönyűié és a csepelié javult, míg a legnagyobb mértékben a Dunamenti G3-as blokkjáé csökkent. Ráadásul a nem szabályozható erőművi részarány jelentősen növekedett, ezzel pedig szűkült a tér a hazai termelésben részt vevő, szabályozható, elsősorban földgáz- és olajalapú termelők számára.

A VER 50 kilowatt feletti létesítményeinek beépített teljesítőképessége számottevően, közel 666,8 megawattal nőtt tavaly, elsősorban a rendszerbe lépő új nagy naperőműveknek köszönhetően. További pluszteljesítményt biztosított 367,7 megawattnyi HMKE üzembe helyezése.

A magyar villamosenergia-rendszer teljes beépített kapacitása 2022. december 31-én 10 980,7 megawatt volt, ebből 323,275 megawatt (a teljes rendszer 2,94 százaléka) a szélerőművek beépített kapacitását takarja. A legkisebb szélerőmű beépített teljesítménye 50  kilowatt, a legnagyobbé 48 megawatt. A teljes beépített kapacitásokból a vízerőművekre 61,19 megawatt (a teljes rendszer 0,56 százaléka) jutott. A létesítmények a teljes hazai áramtermelésnek a 0,37 százalékát adták.