Bolgár gáztranzit: kemény alkudozások folyhatnak a színfalak mögött Moszkvával

A valósághoz igazította Bulgária annak a megawattóránként 20 levás (mintegy 10 eurós) pluszgáztranzitdíj (energia-hozzájárulási díj) beszedésére vonatkozó várakozásait, amelyet 2023. novemberi 13-i hatállyal a területén továbbított, oroszországi eredetű földgázra vetett ki. Az ebből remélt, évi mintegy 260 millió levás költségvetési bevételt ugyan törölte a jövő évi költségvetéséből, de – az ezt feltételező sajtóhírekkel ellentétben – ez nem jelenti azt, hogy le is tett volna róla.

Annyi pénzzel számolnak, amennyi be is folyhat

A Világgazdaság piaci forrása szerint mindössze annyi történt, hogy finomították a vonatkozó törvény azon részét, hogy a fizetésre kötelezettek (és érintettek) közül kinek, mit, mikor kell bejelentenie a gáztranzithoz kapcsolódóan. Mivel pedig a költségvetésben szereplő 260 millió leványi (1,33 milliárd eurónyi) tranzitdíjbevétel beérkezése bizonytalan, ezt a tételt a bolgár pénzügyminisztérium kihúzatta. Arról viszont szó nincs, hogy ne akarnák e pénzt, ilyen értelmű tájékoztatást nem küldtek senkinek, akit előzőleg a fizetési kötelezettségéről értesítettek. 

Többen ezért a görög–bolgár határon úgy tranzitálnak, hogy tesztmennyiségű gázra adnak be amerikai LNG-re és más forrásra vonatkozó eredetgaranciát, várva a bolgár NAV reagálását.

Szépen érkezik az orosz gáz

Az új energia-hozzájárulási díj döntő részét (mintegy 90 százalékát) az orosz Gazpromexportnak kellene fizetnie, így az a gázmennyiség utáni pénzt is, amelyet a társaság a magyar és a szerb piacra szállít. A bolgár intézkedés elleni magyar és szerb tiltakozás oka éppen az, hogy a Gazpromexport ezt a pluszdíjat továbbháríthatja a vevőire, az alapja pedig, hogy a bolgár intézkedés diszkriminatív.

A Gazpromexport – és a többi gázkereskedő – fizetésre bírásának az a fő bolgár eszköze, hogy a pénzt nem a rendszerüzemeltető Bulgartranszgaz, hanem a bolgár adóhivatal szedi be. A nem fizetők kizárhatók a menetrendből, azaz abból az ütemezésből, amelyben a gázuk bolgár területre léphet. A Gazpromexport úgy tűnik, nem fizet, a gázát mégis befogadja és továbbítja Bulgária. Ennek az ügyhöz közeli forrásunk szerint egy másik, a Lukoil bulgáriai finomítójának a sorsáról folyó alkudozás lehet az oka. Ezek az egyeztetések pedig bolgár szempontból kedvezően alakulhatnak annak alapján, hogy a bolgár fél nem rontja a pozícióit túlzott erőszakoskodással a gáztranzitügyben.

Szorul a hurok a Lukoil bulgáriai finomítója nyakán

Mint a Világgazdaság másfél hónapja megírta, Bulgária elvárja a területén működő finomítóktól – tehát az orosz kézben lévő Neftochimtől is –, hogy  

• a Bulgáriába érkező orosz olaj ára ezentúl nem lehet alacsonyabb az orosz olaj Platts-áránál. Ez az intézkedés megdrágítja a Lukoil finomítójának termékeit, aminek a hatása megjelenhet a magyar üzemanyagpiacon is.
• 2024. október 1-je után a bulgáriai olaj- és olajtermékkészletek 100 százalékát belföldi tárolókban kell tartani. (Nyilván elsősorban a Lukoil tárol külföldön.)  
• A Lukoil Neftohim Burgas finomítónak fokozatosan át kell állnia a nem orosz eredetű olaj feldolgozására. 2023 végére az orosz olaj arányát már 80 százalékra kell csökkentenie, jövő március 31-ig 75 százalékra, június 30-ra 50 százalékra, szeptember 30-ra 25 százalékra
• A megtermelt üzemanyagok forgalma nem haladja meg az elmúlt 5 lezárt pénzügyi év átlagát.

A finomítót érintő bolgár tervekről a Novinite írt a napokban részletesebben.

Új úton juthat a gáz Szerbiába

Közben Bulgária azon dolgozik, hogy tovább javuljon a gázösszeköttetése a szomszédos országokkal. November 20-án a Bulgartranszgaz és a Transzportgasz Szrbija megállapodott a hálózataik összekapcsolásáról a Kalotina/Dimitrovgrád átadási ponton. A vezetéken évi 1,8 milliárd köbméter gáz továbbítható – az uniós előírásoknak megfelelően – mindkét irányba, mindazonáltal a cél Szerbia ellátása. Vlagyimir Malinov, a Bulgartranszgaz ügyvezető igazgatójának közlése szerint Bulgária biztosítani kívánja a „megbízható forrásokból származó gázokhoz való hozzáférést”, beleértve a terminálon keresztül cseppfolyósított és az azeri gázt is.

Vlagyimir Malinov arról is beszélt, hogy az új összeköttetésnek köszönhetően Bulgária új útvonalon jut hozzá a nyugat-európai gázhoz, Szerbia pedig a régió cseppfolyósított földgáz-termináljaihoz és más alternatív forrásokhoz. Az Európa számára kiemelt projektek részeként a Bulgária–Szerbia összeköttetést kulcsfontosságú infrastruktúraként ismerik el, amely jelentős mértékben hozzájárul az energiakapcsolat javításához. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében a projekt 28 millió eurós támogatásban részesült.