A radioaktív hulladékok keletkezése terén Oroszország ugyanúgy a világ élmezőnyében van, ahogyan a működő atomreaktorok száma alapján is, emiatt Oroszországban kiemelt figyelmet kap az elöregedett atomerőművek leszerelése. Az e területen indított nukleáris és sugárbiztonsági szövetségi célprogram (NRS-1) 2016-ban indult és 2020-ig tartott, jelenleg a 2035-ig tartó NRS-2 megvalósításán dolgoznak.
A közelmúltban háromnapos szentpétervári konferenciát rendezett az orosz atomipart összefogó Roszatom a nukleáris leszerelésről, amelynek részleteiről és fő kihívásairól Vaszilij Tinyin, az állami vállalathoz tartozó TVEL leszerelési programigazgatója nyilatkozott a társaság lapjának. Mint elmondta, a jelenleg folyó (NRS-2) program több mint 130 eseményt tartalmaz, több mint 200 szervezet vesz benne részt, az atomiparon kívül például egyetemek és az Orosz Tudományos Akadémia intézetei és. Az idei fő feladatok a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelését szolgáló infrastrukturális létesítmények létrehozására, valamint a korábbi tevékenységekkel kapcsolatos problémák gyakorlati megoldására irányulnak.
A fő idei teendők a következők:
Az országban egyébként is folyamatosan növelik a radioaktív hulladékok végleges tárolóinak kapacitását. Most például szilárd radioaktív hulladékok felszínközeli elhelyezésére szolgáló létesítmények épülnek Cseljabinszk és Tomszk régiókban. A tervek között szerepel egy föld alatti kutatólaboratórium építése is a krasznojarszki bányászati és vegyipari komplexum közelében. A felhalmozott kiégett fűtőelemeket Oroszországban minden évben elszállítják központi, tartós tárolásra és újrafeldolgozásra, a radioaktív hulladékot pedig a tárolókból átadják ártalmatlanításra a Nemzeti Radioaktív Hulladékgazdálkodási Üzemeltetőnek. A munka intenzitását elsősorban a rendelkezésre álló források határozzák meg.
A program 2016-os kezdete óta Oroszországban már 48 nukleáris és sugárveszélyes létesítményt szereltek le, és félmillió négyzetméternyi területet rehabilitáltak Vaszilij Tyimin közlése szerint. 2035-ig további 28 létesítményben kell befejezni ezt a munkát, köztük 7 ipari urán-grafit technológiájú reaktorban, a radioaktív hulladékok radiokémiai előállító és tároló létesítményében, a Szibériai Vegyi Kombinát két nagy folyékony hulladék tárolójában és máshol. (A nagy radioaktivitású hulladékok végleges, finnországi tárolójából legutóbb ebben a cikkben írt a Világgazdaság.)
Hatalmas feladat az atomtengeralattjárók leszerelése és a területek rehabilitációja is. Ez több mint 20 éve folyik Oroszország északi és távol-keleti részén egy másik állami program keretében. Már szétszereltek 202 atom-tengeralattjárót a 212-ből, továbbá egy nukleáris meghajtású felderítőhajót és 12, szintén nukleáris kiszolgáló hajót a 15-ből.
A leszerelt nukleáris létesítmények területeinek jövője szempontjából a legvonzóbb, de egyben a legdrágább megoldás a teljes ártalmatlanítás. E munka végeztével a területen „zöld pázsitot” hagynak hátra, amelyre bármi épülhet, még lakóház is. Erre a program keretében elsősorban az orosz nagyvárosokban kerül sor.
Más esetekben sugárbiztonsági és a gazdasági szempontok alapján a „barna gyep” lehetőségéről döntenek. Ekkor számos korlátozás vonatkozik a terület majdani hasznosítására, például lakóépületet nem lehet rajta felhúzni, de nukleáris tevékenység folytatható rajta. A harmadik lehetőség a helyszíni temetés. Ilyenre a speciális kategóriába tartozó radioaktív hulladékok esetében kerül sor, amikor az a biztonságosabb, ha ki sem nyerik a speciális radioaktív hulladékot, ehelyett a helyszínen elkülönítik. Az előzetes becslések szerint a helyszínek többsége barna gyep státuszt kap majd. E munkában a Roszatom szakembereinek munkáját nagyban segítik a digitális információs modellezési technológiák és a belföldi hazai biztonságot megalapozó számítási eszközök. Jelenleg is tesztelnek orosz gyártású robotrendszereket.
Bár a nukleáris örökség jelenlegi oroszországi felszámolási programja 2035-ig szól, akkor még korai lesz a problémája teljes megoldásáról beszélni. Például sok munka van hátra az atomerőművi blokkok és számos nukleáris üzemanyagciklus- létesítmény leállítása terén. A szakember kitért rá, hogy a program végrehajtásának sebessége nagymértékben függ a rendelkezésre álló források nagyságától, az új létesítmények építésekor pedig van, amikor ki kell váltani az eddigi importot. Mivel ezek és számos egyéb külső ok miatt a projektek befejezése késhet, egyes projektek finanszírozásának meghatározásakor abból indultak ki, hogy e munkákat feltétel nélkül el kell végezni.
Az orosz atomipar nagyarányú fejlesztését Vaszilij Tinyin szerint hátráltatja a kiégett nukleáris fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felhalmozódása. Ezért napjaink egyik legfontosabb feladata a kezelésükhöz szükséges infrastruktúra megteremtése.
A radioaktív hulladékok tárlókapacitásának növelésén túl ezért cél az új generációs kiégett fűtőelemek újrafeldolgozásának bővítése is. Persze az újrafeldolgozásnak csak akkor van értelme, ha az ilyen nukleáris anyagok is részt vesznek a nukleáris üzemanyagciklusban, továbbá vannak hatékony megoldások vannak a radioaktív hulladékok kezelésére. A kiégett nukleáris fűtőelemek újrafeldolgozása csökkentheti a mélyre temetett radioaktív hulladékok mennyiségét és egyszerűsítheti a kezelését, de jelentősen növelheti is az ilyen, átmenetileg tárolandó hulladék mennyiségét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.