A piacintegrációs mechanizmusok, mint például a Market Coupling (MC), vagy a másik újdonság, a CBAM, nem feltétlenül szolgálják a végfelhasználók vagy éppen a nagykereskedelem érdekeit – jelentette ki Turai József, a T-Energy Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, akit a Világgazdaság az év végére várható magyar–szlovén–szerb piac-összekapcsolás várható hatásairól kérdezett.
Mint a szakértő rámutatott, a Market Coupling (legalábbis a kezdetben) eleve csak bizonyos áramkereskedők érdekeit szolgálta, ahogyan az elektromos autózás is csak az emberiség felső 5 százalékának a luxusigényét fedezi. Persze az MC esetében 5 százaléknál jóval többről van szó, mert az árkonvergencia nagyon is tetten érhető a tőzsdei árak között. (Az említett CBAM az importáru előállításakor jelentkező üvegházhatásúgáz-kibocsátást ellensúlyozó mechanizmus.)
A Market Coupling esetében eredetileg a nagy európai multi-utilityk (CEZ, EdF, RWE) érdekeit tartották szem előtt.
Ezek ugyanis óriási szabad termelőkapacitásokkal rendelkeznek-rendelkeztek, elsődleges céljuk ezért ennek a nagy energiamennyiségnek az akadálymentes (kapacitásjogaukció-mentes) eljuttatása volt A-ból B-be, azaz az EU északnyugati részéről a Balkánra.
Ám amikor külön aukciókon kell megvásárolni a kapacitásjogokat, ott nagyon észnél kell lenni évi több terawattórányi áram ide-oda szállításakor, különben a határkeresztező kapacitás költsége elviheti a megtermelt áramon potenciálisan megkeresett profitot. Erre számos negatív példa volt az elmúlt közel 20 évben a Balkán nagyon belterjes piacán. (Turai József árampiaci szempontból Magyarországot is a balkáni térség részének tekinti.) Úgy látja, hogy mivel a balkáni cégek közül egy sem jutott el még egy olyan cégcsoport működési és méretbeli szintjére, mint például az EON vagy a CEZ, ezt a régiót a piac-összekapcsolás szempontjából békén kellene hagyni. Nyugat-Európa azonban nem hagyhatja.
Mostanra annyiban megváltozott a helyzet, hogy a Market Coupling már nemcsak ide tereli a felesleges áramot, ahogyan az eredeti elképzelésekben szerepelt, hanem innen is kitereli „kilopja” a balkáni többletet (akár fizikailag, akár virtuálisan). Már az idetereléssel is problémák voltak, mert a német zöldenergiának a Balkánon nincs akkora árcsökkentő lábnyoma, mint a német tőzsdén. Előfordulnak viszont a német szélenergia miatt a Balkánon nagyon furcsa és megmagyarázhatatlan napok és szállítási órák, amikor a német megújulótermelés inkább növeli a magyar és a német piacok közötti árkülönbséget.
Az év végével induló projektben a három balkáni ország rendszerirányítóján (TSO) kívül ott van a németországi Epex Spot is, ami sok mindent elárul a távlati célokról.
Ez az új együttműködés már megint nem a balkáni tőzsdékről és felhasználókról szól.
Az Energiaügyi Minisztérium álláspontja szerint a három ország energiakapcsolatainak szorosabbá válása hatékonyabbá és nyereségesebbé teszi a tradinget, megalapozza a high-tech piaci szolgáltatások nyújtását, és megerősíti Magyarország energiaszuverenitását. Ezzel szemben – mutat rá a szakértő – a trading lényegében már most sem nyereséges, hiszen eltűnik a hagyományos földrajzi régiók közötti arbitrázstevékenység mint profitszerző lehetőség. Így a kereskedőknek máshonnan kell nyereséget termelniük. Márpedig a végfelhasználó akkor örülhet, ha az ellátó kereskedőjének más forrásból is keletkezik nyeresége, amelyből vész esetén finanszírozhatja a szabályozási kockázatokkal megtűzdelt kiskereskedelmi tevékenységét.
Azok a kiskereskedelemre specializálódott kereskedők (úgynevezett retailerek), akiknek csak ügyfélportfóliójuk van, nyereséghez már kizárólag a professzionális fedezeti vagy hedge-tradingből juthatnak: tehát vagy jól csinálják a hedginget, vagy rosszul, nem léphetnek vissza. Ez egyirányú utca számukra.
Mindentől függetlenül a Market Coupling hathatósan törekszik az árak egységesítésére. Ám még messze van a tökéletestől, hiszen nagyok a különbségek magyar és a német órás és napi zsinóráram (baseload) árai között.
Összességében a magyarországi HUPX-en éves átlagban még mindig magasabbak a jegyzések, mint a németországi Epexen. Magasabbak a szerbiai és a szlovéniai tőzsdékénél is.
Ezt egyesek azzal indokolják, hogy
Ugyanakkor már a jelenlegi, kvázi összekapcsolt állapotban is elhanyagolható a különbség a magyar és a szerb tőzsdék közötti árban – közölte Turai József. Ez esetben viszont miért kell ezeket mégis algoritmikusan összekapcsolni? Szerinte azért, mert
ezt a folyamatot egyes uniós országok nyomására végig kell vinni, ha kell nekünk, ha nem.
Pedig már a Market Couplingról is bebizonyosodott, hogy azzal lényegében tönkreteszik a spot piaci kereskedelmet.
Ezután a spotpiaci trading csak és kizárólag a szervezett tőzsdét jelenti. Már szinte alig van tőzsdén kívüli rövid távú kereskedés. A jövő a napon belüli (intraday) kereskedésé, amely már egy teljesen más művészet: a tudás és a tapasztalat párosítása. Most sok kereskedőcég erre próbál ráállni. Ehhez okos emberre, okos szoftverre, új típusú, magas szintű infrastruktúrára van szükség.
Összességében tehát a piac-összekapcsolás éppen a kapitalista versenynarratíva ellenkezőjét csinálja a gyakorlatban: élénkítés helyett csökkenti a versenyt. Ezt jól példázza, hogy amikor fúj a német szél, akkor az ottani, zöld- és karbonmentes többletáram árcsökkentő hatása nem ér el HUPX-re, a „balkáni régió” egyik leglikvidebb és korlátozásmentes tőzsdéjére, de nem ér el ide a balkáni magas vízenergia-potenciál kedvező hatása sem.
A balkáni többletáramot a Market Coupling elviszi nyugatra. Ráadásul a nyugat-európai magasabb árazás bélyegét rányomják a HUPX-re is.
A szerb–magyar piac tehát már piacintegráció nélkül is kvázi összekapcsoltan működik, de a spotpiacon még van fizikai kereskedelmi szállítás a két ország határán. Ezt hívják explicit piacnak, amelyen a kapacitást és az energiát külön-külön kell tervezni és beszerezni. Ezzel szemben az összekapcsolt piacon az energia és a kapacitás (azaz a vezetékjog) egyetlen termék a tőzsdén. Ebből csak az energiadíjat látjuk, mert a kapacitásjog optimális szétosztását, kihasználtságát mindkét irányba egy algoritmus vezényli.
Egyesek szerint ezek az implicit piacok olyan szinten vannak és lesznek lebutítva, hogy Albániától Hollandiáig minden ár egyforma lesz. Ebben a narratívában az EU-ban nem lehetnek úgynevezett izolált spotszigetek. Ami nem működik az európai politikában és gazdaságban, az szálkamentesen működik az árampiacok integrációjában. Azt azonban sajnos elfelejtik, hogy a közel harminc európai országnak más és más az áramtermelő mixe és a fogyasztási karakterisztikája.
Ilyen helyzetben Magyarország
együtt az egyre jobban terjeszkedő (magyar–szerb–szlovén) piacintegrációval az eddiginél sokkal komplikáltabb helyzetet teremthet a hazai árampiacon Turai József szerint. Bár bízik abban, hogy ez az előrejelzése nem válik valóra, mégis attól tart, hogy ha a régióból tényleg egyedül a hazai áramkereslet ugrik meg (lásd, akkumulátorgyárak), akkor a spotpiaci ár is tartósan Magyarországon lesz a legmagasabb. Kétli, hogy ezt az árnyomást a piac-összekapcsoláson keresztül csökkentené az időszakosan megjelenő albán vízenergia vagy a német szél. Az idén még nem, inkább a következő két-három évben láthatjuk meg a közelgő változás hatásait.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.