A magyar rezsi a töredéke az uniós átlagénak

Márciusban is Budapesten (lényegében Magyarországon) volt a legalacsonyabb a villamos energia és a földgáz bruttó lakossági végfelhasználói ára az Európai Unióban – mutatta ki a rezsit összehasonlító finnországi VaasaETT.

Magyarország kedvező pozíciója a 2012-ben indult árcsökkentésnek, majd árbefagyasztásnak köszönhetően nem meglepő, a VaasaETT elemzésében inkább a többi országban kimutatott ármozgás figyelemre méltó. A mostani adatokat az áram esetében 11 százalékos és a gáz esetében 16 százalékos átlagos csökkenés teszi érdekessé, a bázis 2023 márciusa. A finn cég a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint az  Energie-Control Austria megbízásából veti össze rendszeresen az európai fővárosok lakossági árait, euróban és vásárlóerő-paritáson.

A londoni áramrezsi négyszer magasabb a budapestinél

Márciusban 9,63 eurócent volt a vizsgált budapesti áramár kilowattóránként. Ennél csak a nem uniós Kijevé volt alacsonyabb, 6,45 eurócent. A budapestinél az uniós átlag két és félszer volt nagyobb, de kétszer nagyobb volt a fővárosok kétharmadának áramára is. A legtöbbet, 39,20 eurócentet Londonban kellett fizetni a lakossági villamos energia egységért – ez a budapesti ár négyszerese! –, de nem a budapesti zsebre méretezték a londoni utáni legdrágább prágai, berlini és dublini tarifákat sem.

Az általános olcsóbbodás ellenére volt áremelkedés is. A VaasaETT a nicosiai 9 százalékos és a madridi 4 százalékos növekedést emelte ki. Az előbbiben egyaránt szerepe volt magának a drágább áramnak és a szállításnak, továbbá az előbbiek miatt nagyobb áfának, Madridban egyedül az áfa növekedésének. Athénban a végfelhasználói ár minden tényezője szelídült, és a tarifa 12 százalékkal alacsonyabb lett a tavaly márciusinál. Dublinban, Helsinkiben Vilniusban 9 százalékos volt a csökkenés, ami ennél kisebb mértékben ugyan, de számos további fővárosban jelentkezett. 

Az intézkedések hatása megjelenik a VaasaETT által feltüntetett árakban. A kormányok bevezettek egyszeri visszatérítéseket és kompenzációkat is, ezek hatását a cég külön elemezte.

A gáz ára az áraménál sokkal jobban szór Európában

Stockholmban 30,04 eurócent, Budapesten ennek a tizede sem, 2,65 eurócent volt az áram bruttó végfelhasználó ára a lakosság számára márciusban. Ennél csak Kijevben volt olcsóbb, 1,91 eurócent. A magas stockholmi ár oka az ottani gázellátás sajátos helyzetéből adódik. Ám a második és a harmadik legmagasabb berni, illetve amszterdami tarifa is elképzelhetetlenül magas a magyarországi lakosság számára. Budapesten körülbelül harmadannyiba került a gáz a vizsgált hónapban, mint átlagosan az Európai Unióban, illetve Európában. (Az utóbbi átlag a gáz és az áram esetében is rendre alacsonyabb az uniósnál.)

A tarifák kizárólag lefelé tartottak az elemzésben kiemelt diagramon. A legnagyobb csökkenés 10 százalékkal a szófiai volt, amelyet Riga (9 százalék), valamint Tallinn és London (7-7 százalék) követett. Az árlejtő meghatározó magyarázata a gáz esetében az, hogy elmúlt az egyébként is enyhe tél, és már kevesebb gázra van szükség. Közvetve és részben ez indokolja a villamos energia olcsóbbodását is, hiszen az áramot sok országban földgázzal állítják elő.

Unalmas az állandó elsőség híre, de így jó

A havi összehasonlításokat némiképp egyhangúvá teszi Budapest (Magyarország) töretlenül legkedvezőbb helyzete, ami az alacsony szinten befagyasztott áraknak köszönhető. Ezek jelentőségéről legutóbb – egy további lakosságvédő intézkedés ismertetésekor – a rezsicsökkentés kormánybiztosa, Németh Szilárd beszélt. Egyebek mellett felidézte, hogy 2014-ig az áram, a gáz és a távhő ára is 25 százalékkal csökkent, és ma is ezt az árat fizetjük. Az intézkedésnek a szociális hatásán kívül pénzügyi és gazdasági hatása is van.