Drón mutatja, mi történik Paks II. telephelyén

Július végéig megérkezhet a két új paksi atomblokk építési területére egy látványos méretű, a biztonság szempontjából pedig kiemelt fontosságú berendezés, a zónaolvadék-csapda. Erről is tárgyalt a napokban Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Roszatom minapi közleménye szerint.

A zónaolvadék-csapda már márciusban elkészült, május vége óta gyártják az 5-ös blokk reaktortartályának nyers darabjait is. Következnek a gőzfejlesztők, a térfogat-kompenzátorok, a biztonsági rendszerek tartályai és a primer kör egyéb berendezései. A reaktorsziget primerköri berendezéseinek gyártása 2028–2029-re várható, ekkorra befejeződnek a fő építési munkálatok. A zónaolvadék-csapda elemeit – amelyeknek tizenhat Airbus-repülőgéppel egyenlő a tömegük – a telephelyen szerelik majd össze. A darabok a Don folyón, uszályon indultak Paksra.

Extra biztonságért felel a berendezés

Egy 730 tonnás szállítmányról van szó. A berendezést a létesítés korai fázisában építik be, az erre vonatkozó engedélyt az Országos Atomenergia Hivatal már kiadta. Az olvadékcsapda a továbbfejlesztett harmadik generációs VVER-1200 blokkok számos új, a biztonság növelését eredményező műszaki megoldásainak egyike. Ez egy olyan speciális tartály, amely a reaktortartály alatt helyezkedik el, és képes annak sérülése esetén a zónaolvadék befogadására.

Használatával megakadályozható, hogy a zónaolvadék az alaplemez betonjával kölcsönhatásba lépjen, csökkenthető a hidrogénfejlődés és a radioaktív anyagok környezeti kibocsátása. Az olvadékcsapda elemeinek össztömege 732,7 tonna, teljes magassága 15,24 méter, a legnagyobb – 11 méter – átmérőjű eleme a tartógyűrű.

Az olvadékcsapdában alumínium-oxid és vas-oxid tartalmú olvadótöltet van, amely a zónaolvadékkal elkeveredve csökkenti az olvadék fajlagos hőjét. Az olvadótöltetbe gadolíniumot is adagolnak, amely a neutronelnyelő tulajdonsága okán megakadályozza a nukleáris láncreakció kialakulását az olvadékban. Az olvadékcsapda acéltartálya súlyos baleset esetén kívülről bóros vízzel hűthető.

Tavaly már látványos dolgok történtek Pakson

A Paks II. projekt keretében két, 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokk épül a jelenlegi négy egység szomszédságában. Az új blokkok létesítésének előkészítése, a szükséges engedélyek beszerzése, a beruházás lebonyolítása, majd az új blokkok üzemeltetése a Paks II. Zrt. feladata. A projekt fővállalkozója a Roszatom konszernhez tartozó Atomsztrojexport. A beruházás 2023-ban látványos szakaszába lépett:

• befejeződött a talajkiemelés első üteme, ennek során 1,5 millió köbméter földet – 27 kilométernyi autópálya földmunkájának megfelelő mennyiséget – mozgattak meg,
• Elkészült a résfal, amely a két új egység területét veszi körül. A fal A 2,7 kilométer hosszú, 32 méter mély és 1 méter vastag. Az a feladata, hogy a talajvíz csak kontrolláltan és minimális mértékben juthasson be a munkagödörbe.
• Elindult a talajszilárdítás a talajvíz szintjéig, azaz öt méter mélyig. A tervezési mélység már egyes helyeken akár 23 métert is jelent.

Ezután következhet az első beton öntése, ami szimbolikusan az atomerőmű-építés kezdete. Az első beton ennek az évnek a végére várható az eddigi bejelentések szerint. 

Közben sorra húzzák fel a telephelyen azokat az épületeket, üzemcsarnokokat, szociális létesítményeket, amelyekre az atomerőmű építése során szükség lesz, illetve már van. A Paks II. Zrt. a napokban a cikkünk alján látható videón mutatta meg, hogyan kerültek a helyükre az acél- és betonacél-szerelő üzem 11 ezer négyzetméteres, acéltermékeket készítő műhelyének szendvicspaneljei. A hónap elején arról számolt be a cég, hogy sorra készülnek a 75 hektáros építési-szerelési bázis létesítményei. Zajlott egy egy 500 fős kiszolgáló- és öltözőépület betonozása, illetve egy hasonló célú épületnél a konténereket daruzták.

Gyorsulhat a kivitelezés

Ezek a lépések azért is fontosak, mert a projektre nézve kockázatot jelentettek azok a szankciók, amelyeket az Európai Unió Oroszországra vetett ki Ukrajna megtámadása miatt. Bár az intézkedések nem vonatkoztak és ma sem vonatkoznak az Oroszországgal való polgári célú nukleáris együttműködésre, a Roszatom működését így is nehezítették, és folyamatosan az a veszély fenyegetett, hogy valamelyik újabb szankciós csomag már akadályt gördít a paksi beruházás elé. Ez az akadály – mint arról a Világgazdaság már beszámolt – június végén megszűnt. Mint az Oroszország elleni 14. szankciós csomagban megjelent:

„Az Unió elkötelezett amellett, hogy elkerülje a nukleáris biztonságot és védelmet fenyegető veszélyeket. Ebből következően az e rendeletben foglalt intézkedések nem kívánják aláásni az újonnan épülő Paks II. Emiatt a (KKBP) 2024/1744 határozat horizontális mentességet vezet be az e rendeletben foglalt tilalmak alól a Paks II. projektre vonatkozóan, az ilyen tevékenységekre vonatkozóan bejelentési kötelezettséggel.”

E külön bekezdés azért fontos Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint, mert a paksi projektben részt vevő uniós vállalatoknak már nem kell engedélyt kérniük még a saját tagállami hatóságaiktól sem. Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója szerint az uniós szankciók elmaradása garancia arra, hogy a Siemens Energy részt vesz az építkezésben. (A német cég az atomerőmű automatikus vezérlőrendszerét szállítaná.) Ezt a Siemens Energy németországi vezetése is megerősítette.