Technológiaváltás a luxusiparban

A Covid–19-járvány arra késztetett számos luxuscéget, hogy újragondolják a vásárlók elérését, ez pedig sok esetben oda vezet, hogy ezek a cégek innovatív megoldásokkal állnak elő a digitális átállás terén. Nem meglepő, hogy masszív digitális gazdaságával és az egyre gyarapodó pénzes vásárlóréteggel Kína a luxusipar innovációinak élén áll – írja a Forbes amerikai kiadása. A magazin a Forrester amerikai piackutató cég luxusipari innovációkat körüljáró elemzését idézi, bemutatva, hogyan állnak a technológiai fejlődés élére egyes luxusvállalatok, és hogyan tesznek magukévá új üzleti modelleket a vásárlók jobb, hatékonyabb elérésének érdekében.

Az egyik legnagyobb kihívás a válság alatti lezárások kapcsán az volt, miként lehet vásárlásra bírni a luxuscikkek fogyasztóit a bezárt boltok mellett – hagyományosan ők nem a legaktívabb online vásárlók. Ehhez a virtuális vásárlás élményét kellett minél vonzóbbá tenni, a Bulgari cég például 2020 májusában Szingapúrban vezette be az első online butikját, amely 3D-s termékfotók és a kiterjesztett valóság segítségével csábította a vevőket, később aztán az olasz vásárlóknak is elérhetővé tették az élményt. Más utat választott a Changi (a szingapúri repülőtér luxusshopja), ahol WhatsAppon keresztül a bolt személyzete mutatja be a megvásárolni kívánt termékeket.

Megint mások a streamelést választották a vevők eléréséhez: a luxuscégek élőben való streamelése is Kínában a legjellemzőbb, és lassan az egész ázsiai kontinensen elterjed

– állítja a Forbes cikke. A Louis Vuitton úttörő szerepet vállalt, amikor tavaly májusban elsőként jelentkezett be élőben a kínai WeChat e-kereskedelmi platformján, a Little Red Bookon, egy ismert divatbloggerrel, egyből 152 ezer megtekintést generálva. Ennél is jóval nagyobb érdeklődést váltott ki a Burberry élő közvetítése egy szintén ismert divatbloggerrel, itt csaknem az összes bemutatott terméket értékesítették, és mintegy 1,4 millióan nézték az adást.

Vannak, akik új közösségi kereskedelmi modelleket tesztelnek – az influenszermarketingen és a közösségi platformokon túl. Jó példa erre a Burberry új közösségi boltja a dél-kínai Sencsenben. 

Az új modell az offline és az online vásárlási élmény keveréke, saját közösségi pénzzel, gamer élményekkel, személyre szabási lehetőségekkel.

Sokan az „érintésmentes” vásárlási modellt gondolták tovább, és van, aki már a vírus megjelenése előtt elindult ebbe az irányba, hogy azután a járvány terjedésével felgyorsítja ezeket a fejlesztéseket. Ilyen cég például a luxus bőrápolási termékeket forgalmazó SK-II márka, amely a Future X Smart elnevezésű önkiszolgáló üzleti modellt alkotta meg. Ez Japánban már a vírus megjelenése előtt elérhető volt, ám a járvány terjedésével továbbfejlesztették a szolgáltatást, a Mini Magic Scan bőrelemző rendszerrel, amely szintén emberi interakció nélkül képes meghatározni egy-egy bőrtípust.

A digitalizációba és az e-kereskedelembe való befektetés azonban csak a szükséges minimum a vevők megtartása érdekében – összegzi a Forbes cikke. Ennél mélyebbre kell ásnia magát annak a cégnek, amely versenyelőnyhöz akar jutni. A Covid utáni világban tehát a vezető luxuscégek alapos üzleti modellváltáson mennek keresztül, ami egyaránt érinti a vásárlókat, a technológiát és az értékesítési folyamatokat.