Ezt tudja a világ legnagyobb tengeralattjárója, az orosz Belgorod
A nagyhatalmak már az orosz-ukrán háború előtt is intenzíven végeztek különböző fegyverkísérleteket. A világ legnagyobb atom-tengeralattjáróját, a Belgorodot több mint két évtizeden át tartó építkezés után állították hadrendbe az orosz flottánál és több funkciója is van.
Az atom-tengeralattjárót 1992-ben kezdték el építeni a Szevmas hajógyárban, azonban a folyamatot pénzhiány miatt többször félbeszakították. Végül 2015-ben dőlt el, hogy befejezik, 2019 áprilisában bocsátották vízre, majd tavaly júliusban szolgálatba állították az Északi Flottánál. A 184 méter hosszú, 15 méter széles és két atomreaktorral meghajtott jármű 32 csomós sebességgel képes haladni. Az aljához van csatolva egy mindössze 30 méter hosszú Paltusz minitengeralattjáró, ami több mint 1200 méter mélyre tud leereszkedni,
míg a tengeralattjárók általában 200-300 méterre képesek lemerülni.
Tavaly októberben nagy riadalmat keltett, amikor a NATO nyomát vesztette a Belgorodnak: a jármű ugyanis elhagyta a sarkköri bázisát és a Kara-tenger felé vette az irányt. A szervezet szerint az Északi-sarkvidék környékén jelezték a mozgását, majd néhány nap múlva ismét felbukkant. A pánikot az okozta, hogy a világ legnagyobb tengeralattjárója hat darab Poszeidónnal szerelhető fel. Ez egy atom-tengeralattjáróról indítható nukleáris torpedó-drón hibrid,
ami egy víz alatti robbantással radioaktív szökőárt hoz létre, így képes flottákat, kikötőket vagy part menti városokat eltörölni.
Ez persze attól is függ, hogy milyen robbanófejjel rendelkezik, a becslések 2 és 100 megatonna között mozognak. Moszkva tervei szerint jövőre befejezik a kamcsatkai tengeralattjáró-bázis bővítését, így 2024 végén vagy 2025 első felére különleges célú tengeralattjárókból álló csoportot hoz létre az eurázsiai ország csendes-óceáni flottájának részeként, amiben a Belgorod is benne lesz. Ennek elsősorban Kína örülhet, az Egyesült Államok és térségbeli szövetségesei (Japán, Ausztrália) már kevésbé.
Bár Kína és Oroszország hivatalosan nem hozott létre katonai szövetséget, Putyin és Hszi Csin-ping kínai vezető is szorosabb kapcsolatokat ígért, többek között katonai téren is, aminek egyik jele lehet a kamcsatkai bázis bővítése és a Csendes-óceáni Flotta erősítése atom-tengeralattjárókkal és a Poszeidónnal. A Global Firepower szerint Kína és Oroszország 70-70, míg az Egyesült Államok 68 tengeralattjáróval rendelkezik.
Az amerikai drón és az orosz vadászgép ütközésének hátterePár nappal az incidens előtt egy feltehetően atomfegyverekkel felszerelt B–52H amerikai stratégiai nehézbombázó minden korábbinál közelebb repült a Balti-tengeren Szentpétervárhoz. A szokásoktól eltérően nem kapcsolta ki a jeladóját – így üzent az oroszoknak: itt vagyunk. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.