Mi az a szilárd üzemanyag és miért rendkívül fontos a nukleáris hadviselésben?
Észak-Korea bejelentette, hogy elkezdte tesztelni a szilárd üzemanyaggal működő interkontinentális ballisztikus rakétáit. Ez az első ismert kísérlet ennek a hajtóanyagnak a nagyobb hatótávolságú rakétákban történő felhasználásra, de mi az a szilárd üzemanyag és miért ennyire fontos Észak-Korea számára?
Mi az a szilárd üzemanyag-technológia?
A szilárd hajtóanyagok üzemanyag és oxidálószer keverékei. Üzemanyagként gyakran különböző fémporokat használnak, például alumíniumot, oxidálószerként pedig ammónium-perklorátot adnak hozzá. Ez utóbbi a perklórsav és az ammónia sója.
Az üzemanyagként szolgáló fémet és az oxidálószert egy kemény, gumiszerű anyaggal köti össze, majd fémburkolatba csomagolják. Amikor a szilárd hajtóanyag elég az ammónium-perklorátból származó oxigén az alumíniummal egyesülve hatalmas mennyiségű energiát termel, több mint 2760 Celsius-fokos hőmérsékletet hoz létre. Ez a reakció teremti meg a hajtóerőt, ami a levegőbe emeli a rakétát – erről a Reuters írt.
Rakétát lőtt fel Észak-Korea, ami Japánban óriási riadalmat váltott kiA helyi lakosságot arra is felszólították, hogy húzódjon fedezékbe. |
Ki rendelkezik ezzel a technológiával?
A szilárd tüzelőanyagot először a kínaiak találták fel évszázadokkal ezelőtt. A tűzijátékoknál használták a technológia kezdeti formáját. A 20. század közepén indult a megoldás gyors fejlődésnek, amikor az Egyesült Államok kezdett el kísérletezni vele.
A Szovjetunió az 1970-es évek elején állította hadrendbe az első szilárd hajtóanyaggal rendelkező interkontinentális ballisztikus rakétáját (ICBM), az RT-2-est. Ezt követte a francia S3-es rakéta, ami egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta volt. Kína 1990-es évek végén kezdett el a szilárd hajtóanyaggal kísérletezni, Dél-Korea pedig a múlt héten jelentette, hogy sikerült szilárd hajtóanyagú rakétát fejlesztenie.
Melyik a jobb: a szilárd vagy a folyékony?
A folyékony hajtóanyagok nagyobb tolóerőt és teljesítményt képesek kifejteni, viszont a köréjük épült rendszer sokkal bonyolultabb, illetve maga a rakéta nehezebb lesz tőle.
Emellett a folyékony üzemanyagok viszonylag gyorsan bomlásnak indulnak, így hamar fel kell őket használni.
Ezzel szemben a szilárd üzemanyagok sokáig elállnak, illetve rövid idő alatt képesek megteremteni a szükséges tolóerőt, mivel gyorsan elégnek. Szakértők szerint a szilárd hajtóanyaggal működő rakéták alapvetően könnyebbek, illetve biztonságosabb a működtetésük. Mivel a szilárd hajtóanyagot könnyebb tárolni, így a logisztikája is sokkal egyszerűbb, mint a folyékony üzemanyagoké. Ennek eredményeként a szilárd hajtóanyaggal működő rakétákat nehezebb felderíteni, könnyebben elrejthetők.
Mindent összevetve a szilárd hajtóanyaggal működő rakéták legjobb felhasználási módja az atombombáknál van.
A biztonságosabb szilárd hajtóanyag nem valószínű, hogy kilövés közben felrobban, illetve gyorsabban lehet vele reagálni, mint egy folyékony üzemanyaggal hajtott rakétával. Mivel a folyékony hajtóanyag gyorsabban lebomlik, így nem célszerű a rakétába töltve tárolni, vagyis a kilövés előtt kell a töltetet megtankolni, ami lehetetlenné teszi a gyors reagálást. Ezzel szemben a szilárd hajtóanyagok lehet magában a rakétában tárolni, vagyis a kilövés valóban csak egy gombnyomást jelent.
Ezek a képessége a szilárd üzemanyagnak lehetővé teszi az azonnali reakciót egy válság idején
– mondta az amerikai székhelyű Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa, Ankit Panda.
Mi lesz Észak-Korea következő lépése?
Észak-Korea a Hwaszong-18 interkontinentális ballisztikus rakétájába akarja beépíteni a szilárd hajtóanyag technológiát. Amennyiben ezzel sikerrel jár, akkor
a nukleáris ellentámadási képessége radikálisan megnő az országnak.
Dél-Korea szerint Phenjan még nagyon messze van attól, hogy működőképes szilárd hajtóanyagú rakétát állítson elő. Emellett a technológia az ország támadóerejét közvetlenül nem fokozza majd, mivel a szilárd hajtóanyag a reakcióidőben jelent előrelépést, vagyis a védekezést teszi könnyebbé. Összességében, ha Phenjannak sikerül kifejlesztenie a működőképes Hwaszong-18 ICBM-et, akkor a nukleáris elrettentő képessége lesz sokkal nagyobb.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.