A jövő ígéretes katonai-polgári foglalkozása: drónpilóta, drónépítő, drónkarbantartó

Volodimir Pincsuk, Vlagyimir Potanyin, Werner Pabst, Walter Parker – négy tinédzser Ukrajnából, Oroszországból, Németországból és az USA-ból. Valamennyien szeretik a videójátékokat, a virtuális helikopter- vagy repülőgép-vezetést. Valamennyiük előtt felnőttkorukban megnyílik egy biztos pálya: a drónpilótáé (ami lehet a témához kapcsolódó dróntervező, drónépítő mérnök, drónkarbantartó is). Nem keresnek rosszul. Az USA-ban a ZipRecruiter adatai szerint 2023 júniusában a drónpilóta-átlagkereset évi 99 206 (havi 8267) dollárt (azaz évi 35,2 millió, havi 2,9 millió forintot) tett ki. Ez több mint egyharmaddal múlja felül az USA egy keresőre jutó éves átlagjövedelmét (2022-ben 61 900 dollárt).

Kulcsszerep az agráriumban

Az egész világon keresik a drónpilótákat. A mezőgazdaságban kulcsszerepük van, drónokkal gazdaságosabb, biztonságosabb kijuttatni a földekre a rovarirtó-növényvédő szereket, mint ha ember vezette mezőgazdasági repülőgépek végeznék ezt. És olcsóbb is. Annál is inkább, mert – elsősorban a fejlett államok mezőgazdaságában – szabadföldi munkára egyre kevesebb ember jelentkezik. A nemzetközi média hirdetéseiben nagy számban találni mezőgazdasági drónpilótákat képző, nagyrészt online tanfolyamokat, amelyek anyagát a számítógépes játékokon felnövő új generáció sokkal könnyebben elsajátítja, mint a régebbi évjáratú emberek.

A drónok korát éljük. Most állunk át az ember fizikai jelenlétét helyettesítő drónokra. Talán a folyamat legismertebb részei a médiát uraló katonai események, Ukrajnában a drónok tömeges bevetése a támadó oroszországi hadsereg ellen. Az orosz–ukrán háborúban a drónok felderítenek (ellenséges erőket, csapatmozgásokat, tüzérséget, katonai raktárakat, repülőtereket). A nagyobb teherbírású, bonyolultabb drónok csapásokat mérnek irányított rakétákkal, a kisebbeket a cél fölé manőverezik, és lepottyantanak egy 60, 81 vagy akár már igen komoly pusztítást végző, 120 milliméteres aknagránátot.

Kamikáze drón – emlegetik egyszer használatosként is. Olyan, mint a rakéta vagy a cirkáló rakéta (hivatalosan az önállóan manőverező robotrepülőgép), amely szintén „egy utas”. A kamikáze drón egyik jellegzetes alfaja a portyázó (célkereső, angolul loitering) drón, amely autonóm, azaz a fedélzeti miniszámítógépébe beprogramozzák a lehetséges célok meghatározó jellemzőit. 

És az oroszországi–ukrajnai háború a világtörténelemben az első, amelyet nagymértékben a drónok alkalmazása határoz meg. Ez a háború hozta meg igazán a drónhadviselés számára a tekintélyt.

Bevetés sok ezer kilométerre

A drón olcsóbb, egy vadászrepülőgép, harci helikopter súlyának hozzávetőlegesen egyharmadát-egynegyedét teszik ki azok a költséges berendezések, amelyek a pilóta élet- és munkafeltételeit biztosítják. Például nagyobb magasságban repülő katonai légi járműveken, vadászgépeken elengedhetetlen kellék a fedélzeti oxigénfejlesztő, az OBOGS. Így sem kerülhetők el százszázalékos biztonsággal az emberéletet veszélyeztető helyzetek. A drónpilóták viszont egy kényelmes, ergonómikusan megtervezett, fotelszerű szerkezetben (amerikai katonai drónpilótákról beszélünk) irányítják az ember nélküli szerkezeteket, amelyek gyakran a földi pilótától sok ezer kilométerre teljesítenek feladatokat.

Régebb óta léteznek a drónpilóták és a drónhadviselés is. Az első ismert eset 1849 júliusában történt, ember nélküli hőlégballonok bevetésével. A második világháborúban már alkalmaztak hagyományos, akár nagy gépeket is (B-17-es bombázókat) rádióval távirányított módban. Évszázadunkban a washingtoni vezetés hosszú ideig hivatalosan nem ismerte be, hogy a drónokat az ellenség célzott semlegesítésére használja. 

A 2001. szeptember 11. (a New York-i ikertornyok elleni terrorista támadás) utáni időszakban fejlesztette ki az USA az államilag irányított (CIA-ellenőrzéssel) „célzott likvidálás” elméletét-gyakorlatát, amelyben a felfegyverzett drónok fontos szerephez jutottak. Az alapmodell a Hellfire rakéta speciálisan módosított válfaja (R9X típusjellel), amelyet az MQ-9-es Reaperről, a felderítőfunkcióban működő MQ-1-es Predator továbbfejlesztett utódjáról indítanak. A Predatorok Magyarországon sem ismeretlenek. 

A Tényfeltáró Újságírás Hivatala (Bureau of Investigative Journalism – BIJ) szerint az amerikai dróncsapásokkal 2002 és 2020 között tíz-tizenhétezer embert (terroristagyanús személyt) öltek meg. Minden tizedik áldozat vétlen polgári személy volt, állapította meg a BIJ. Azaz a drónhadviselésnek vannak árnyoldalai – miként az egyéb katonai eszközök, a rakéták, a tüzérség bevetésének, a légitámadásoknak is –, amikor polgári személyek szenvednek vagy halnak meg.

Katonai és polgári alkalmazások

Ukrajnában a háborúban a drónok szerepe árnyaltabbá vált, módosult. A „klasszikus” hírszerzés-megfigyelés-felderítés (Intelligence-Surveillance-Reconnaissance – ISR) kibővült. Néhány példa: drónok szállítják a frontvonalba a sürgős gyógyszerküldeményeket, postát, akár az előrecsomagolt napi élelmiszeradagokat (MRE – Meal Ready to Eat – készétel). Drónok működnek együtt a tüzérség helyzetét bemérő speciális radarokkal. És drónok mérnek csapást váratlanul, a gyalogságnak, a páncélosoknak nehéz terepen az ellenfélre.

A drónok mint katonai ellátási-utánpótlási eszközök szerepe jelzi, igen széles a katonai és polgári (vagy vegyes) alkalmazások között az átjáró. Egy polgári alapdrón (viszonylag olcsó, elérhető árú, elemes, négy kis elektromotorral működő kvadrokopter, amelyre egy néhány grammos videókamerát és valós idejű adattovábbító rendszert szereltek) szinte egy az egyben alkalmas közeli célpontok elleni katonai, taktikai felderítő-megfigyelő szerepre. Tömegtermék, Kína milliószámra önti a piacokra. Működtetéséhez nem kellenek speciális erőforrások, elemek, a legtöbb falusi vegyesboltban találni hozzá elemeket, tölthető miniakkumulátorokat.