Karikó Katalin, az első Nobel-díjas magyar nő szerint meg kell érteni az emberek félelmét
„A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat” – mondta Karikó Katalin hétfőn újságíróknak, azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissman megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.
A biokémikus a Szegedi Tudományegyetem vezetőinek a bejelentést követően azt mondta, a fiatal diákoknak azt üzeni, fontos, hogy megőrizzék a fizikális és mentális egészségüket, tanulják meg a stresszt kezelni. Az egyetem kutatóprofesszora azt tanácsolta,
élvezzék azt a munkát, amit végeznek, mert ha így tesznek, egyre jobbak lesznek benne. A stressz kutatójaként ismerté vált Selye Jánost idézve hangsúlyozta, arra kell koncentrálni, amin tudunk változtatni.
Miért kapta Karikó Katalin a Nobel-díjat?
Karikó Katalin Kisújszálláson nőtt fel, majd Szegeden szerzett biológus diplomát, és kutatómunkáját is a városban kezdte el. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték, így családjával az Egyesült Államokba költözött, előbb a philadelphiai Temple Egyetemen, majd a Pennsylvania Egyetemen dolgozott.
2004-ben egy kollégájával, Drew Weissmannal szabadalmat jegyeztettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS-terápiás alkalmazásra. Ezt a szabadalmat vásárolta meg 2011-ben a BioNTech és a Moderna. 2014-ben Karikó Katalin a német BioNTech cég alelnöke lett.
2018-ban a Pfizer gyógyszercéggel közösen kezdtek ezen a technológián alapuló oltást fejleszteni, ennek is köszönhető, hogy a koronavírus megjelenése után néhány hónappal már el is indult a vakcina tesztelése, tavaly december elején pedig a széles körű felhasználás.
A kutató korábban elmondta, rengeteg boldog emlék köti Szegedhez. 1972-ben egyetemi előkészítőn járt először a városban, majd a következő esztendőben felvételizett az akkori József Attila Tudományegyetemre, ahol öt évig tanult. Az 1978-as diplomaszerzést követően 1985-ig a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott, a biofizikai intézetben, ahol RNS-ekkel foglalkozott.
Férjével is a városban ismerkedett meg 1977-ben, majd házasságukat is a szegedi városházán kötötték meg. Itt született a lánya is, akinek névadóját szintén a városházán tartották – emlékezett vissza szegedi éveire a kutató. Úgy fogalmazott, fiatal házasként szerettek Szegeden élni, nem is nagyon akartak elmenni, de állását elvesztve kénytelenek voltak elköltözni.
Karikó egy interjúban az oltásellenességgel kapcsolatban elmondta, hogy igyekszik megtudni a félelem okát. Hozzátette, hogy
az emberek aggodalmát nagyon komolyan kell venni, segíteni kell nekik a döntés meghozatalában.
Szerinte a legtöbb ember ismeretek hiányában fél, de nyitott arra, hogy meghallgassa a szakembereket, akikben bízik. „Persze mindig vannak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak tanulni, és már eldöntötték, hogy nem kérnek az oltásból. Azok nemcsak saját egészségüket, de másokét is veszélyeztetik, ha megfertőződnének” – mondta a tudós.
Karikó Katalint többször is esélyesnek tartották az orvosi-élettani és a kémiai Nobel-díjra is,
azonban 2021-ben az orvosi kategóriában a Nobel-díjakat David Julius és Ardem Patapoutian vehette át a hőmérséklet és az érintés receptorainak felfedezéséért, a kémiai Nobel-díjat megosztva Benjamin List és David MacMillian érdemelte ki az aszimmetrikus organikus katalízis felfedezéséért. Tavaly az orvosi-élettani kategóriában Svante Paabo svéd genetikus lett a díjazott, aki az evolúciós génkutatásban alkotott maradandót, a kémiai Nobel-díjat megosztva ítélték oda három tudósnak, Carolyn Bertozzinak, Morten Meldalnak és K. Barry Sharplessnek, az úgynevezett klikk kémia és a bioortogonális kémia terén végzett tevékenységükért.
A két legnagyobb közjogi méltóság gratulált Karikó Katalinnak a Nobel-díjhoz. Az első női magyar Nobel-díjas az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezésért kapta meg az elismerést. Orbán Viktor és Novák Kaltalin a Facebook-oldalukon fejezték ki elismerésüket. A kutatóval nemrég telefonos interjút csináltak, Karikó a beszélgetésben felidézte a magyarországi éveit és azt az utat, amely elvezetett az mRNS vakcina kifejlesztéséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.