A brit tinédzserek csaknem fele úgy ítéli meg, hogy rabja a közösségi médiának – derül ki abból a vizsgálatból, amelyben feltérképezték a platformok felhasználókra gyakorolt hatását. A Millennium Cohort tanulmány eredményei azt bizonyítják, hogy sokan úgy érzik, elvesztették a kontrollt a digitális interaktív média használata felett.
Ez abból adódik, hogy több tucat amerikai állam perli be az Instagramot és anyavállalatát, a Metát, azzal a váddal, hogy hozzájárultak a fiatalok mentális egészségügyi válságához. Annál is inkább, mert az Európai Unió jelentős reformokat vezetett be, amelyek célja, hogy a fogyasztók nagyobb ellenőrzést biztosítsanak az okostelefon-alkalmazások felett – írja a brit The Guardian.
A legújabb kutatás – amelyet Amy Orben csapata a Cambridge-i Egyetemen végzett – a Millennium Cohort tanulmány adatait használta fel, amely körülbelül 19 ezer, 2000 és 2002 között született fiatal életét követi nyomon Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban. Amikor a kiválasztottak 16–18 évesek voltak, először kérdezték meg őket a közösségi média használatáról.
A 7000 válaszadó 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetért vagy határozottan egyetért azzal a kijelentéssel, hogy „Azt hiszem, a közösségi média rabja vagyok”.
A The Guardiannel megosztott adatokból kitűnik, a lányok nagyobb arányban (57 százalék) értettek egyet a médiafüggőséggel, mint a fiúk (37 százalék). A tudósok szerint ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek az emberek ténylegesen klinikai függőségben szenvednek, hanem azt, hogy a kontroll hiányának érzékelése problémás kapcsolatra utal.
„Nem állítjuk, hogy azok, akik azt mondják, hogy függőnek érzik magukat, tényleg függők. Az önérzetes közösségimédia-függőség nem szükségszerűen azonos a kábítószer-függőséggel. De nem kellemes azt érezni, hogy nincs önrendelkezésed a saját viselkedésed felett.
„Nagyon feltűnő, hogy ilyen sokan éreznek így, és ez nem lehet olyan jó” – foglalja össze a véleményét Georgia Turner is, az elemzést vezető végzős hallgató.
Egyre nagyobb aggodalomra ad okot a digitális technológiákban rejlő lehetőség a kényszeres viselkedések előmozdítására, mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a „játékzavart” diagnózisként könyvelte el a betegségek nemzetközi osztályozásában.
A közösségi média kutatása nagyrészt abból indult ki, hogy az úgynevezett közösségimédia-függőség ugyanazt a keretet fogja követni, mint a drogfüggőség
– mondta Georgia Turner. Amy Orben csapata és mások azzal érvelnek, hogy ez valószínűleg túlságosan leegyszerűsítő, és azt vizsgálják, hogy a tinédzserek olyan csoportokba tömörülnek-e, amelyek viselkedését más személyiségjegyek is előre jelezhetik.
Michael Rich, a bostoni gyermekkórház Digital Wellness Labjának igazgatója szerint a legújabb eredmények összhangban vannak a központja klinikai tapasztalataival, miszerint a fiatalok jelentős része „problémás interaktív médiahasználattal” (Pimu), az interaktív média ellenőrizetlen használatával küzd. Rich úgy véli, a Pimu mögött általában pszichológiai küzdelem áll, például ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar), autizmus spektrumzavar (ASD), szorongás, depresszió vagy más hangulatzavar. „Amikor azonosítjuk és kezeljük az alapbetegséget, a Pimu spontán módon megszűnik, vagy viselkedésmódosítással kezelhetővé válik.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.