A mesterséges intelligencia (MI) csalások egyre kifinomultabbá váltak, a Raisin takarékpiac tanulmánya szerint ezekkel a visszaélésekkel Nagy-Britanniában mintegy egymilliárd fontot (közel 490 milliárd forint) csaltak ki 2024 első három hónapjában. Ennek eredményeként a britek csaknem fele most nagyobb veszélyben érzi magát az interneten.
A Santandertől származó adatok felfedték, hogy a britek mindössze 17 százaléka biztos abban, hogy könnyen azonosítani tudna egy mesterséges intelligencia által kreált átverést, amelyet párkeresésnél, befektetéseknél és WhatsApp-toborzásnál is használnak a csalók.
A britek több mint egyharmada már találkozott mesterséges intelligenciával elkövetett csalással,
mivel az ilyen átverések széles körben keringenek a közösségi médiában. Még Nick Train sztáralapkezelőt is megszemélyesítették egyszer a WhatsAppon.
A csalók kifinomult technológiát használnak:
Az MI nagy kép-, videó- és hangadatkészletet tud használni egy ismerős arc hangjának és megjelenésének kreálására. Ezután egy szoftvert használnak arra, hogy a „személy” meszólaljon.
Ez a generatív mesterséges intelligencia egy másik formája, amely egy kis hangmintát használ a valós személy hangnemének és nyelvének lemásolására. Ezt arra használják, hogy hamis telefonbeszélgetéseket, hangüzeneteket generáljanak.
A ChatGPT és más ingyenes generatív MI-eszközök olyan szövegrészeket hozhatnak létre (például e-maileket, közösségimédia-bejegyzéseket), amelyek megszemélyesítenek egy adott profilt.
A mesterséges intelligencia felhasználható a biztonsági ellenőrzések – például jelszavak és biometrikus adatok – feltöréséhez is. Az MI segítségével hamis videókat és fényképeket készítenek olyan emberekről, akik nem léteznek, de úgy tűnik, mintha élő személyek lennének. Ezt a profilt pedig felhasználják ahhoz, hogy hozzáférjenek a bankszámlákhoz, engedélyezzék az átutalásokat, és még hamis eszközöket is létrehozhatnak a hitelek biztosításához.
Az FBI is figyelmeztetést adott ki a tengerentúlon a kifinomult mesterséges intelligenciával kapcsolatban, arra figyelmeztetve, hogy az emberek több ezer dollárt veszítettek a megtévesztő oldalak miatt. A Fox5 megszólaltatott egy áldozatot, aki arról számolt be, hogy
beolvasott egy QR-kódot, amelyet egy videón látott, majd a kód egy jól kidolgozott webhelyre irányította őt, ahol ezt követően 4000 dollárt (több mint 1,5 millió forint) vontak le a számlájáról.
A szövetségi nyomozóiroda figyelmezteti a lakosságot, hogy védjék a jelszavaikat, és alaposan vizsgálják át a webhelyeket, amelyeket meglátogatnak.
Azt tanácsolják, hogy a „WHOIS domain keresés” segítségével ellenőrizzék az ismeretlen webhelyek regisztrációs adatait. Egy nemrég regisztrált webhely például baljós jel lehet. Az FBI azt gyanítja, hogy a csalások mögött meghúzódó tettesek többsége nem az Egyesült Államokban tevékenykedik.
Indiában az online befektetési csalások növekedése tapasztalható. Egy nemrég történt eset során
egy állami orvostól 76,5 millió rúpiát (közel 350 millió forint) csaltak ki, miután a férfi rákattintott egy tőzsdei útmutatást ígérő YouTube-reklámra.
Az áldozat, amikor a hirdetésre kattintott, átirányították egy WhatsApp-csoporthoz, ahol többen befektetőnek kiadva magukat tőzsdei stratégiákat vitattak meg, és képernyőképeket osztottak meg a feltételezett nyereségről. Látva a csábító lehetőséget, hogy tapasztalt szakemberektől tanulja meg a kereskedést, az orvos bekapcsolódott.
A csalók konkrét részvényeket és IPO-kat javasoltak, 30 százalékos haszonkulcsot ígérve. Az orvos bedőlt a jövedelmező ajánlatnak, és a csalók által megosztott linken keresztül pénzt utalt át a kijelölt számlára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.