Meghalt Tordy Géza. A nemzet színésze 85 esztendős korában hunyt el, május 1-jén lett volna 86.
A gyászhírt a Nemzeti Színház tudatta szombat este az MTI-vel, illetve honlapján.
Most érkezett a szomorú hír a családtól: elhunyt Tordy Géza, a nemzet színésze
– írták.
Tordy Géza színművész, rendező, érdemes és kiváló művész elnyerte a Kossuth-díjat, kétszeresen a Jászai Mari-díjat, és örökös tagja volt a Halhatatlanok Társulatának.
Temetéséről később intézkednek. Isten nyugosztalja! – írta a Nemzeti Színház.
Tordy Géza életútja
Már 16 évesen műkedvelő színjátszó kör tagja volt, pedig a középiskolában magasépítészetet tanult – írta Tordy Gézáról az MTI portréja. Aztán 1956-ban felvették a főiskolára, de pont abban az évben nem indult színészképzés. A kaposvári színház igazgatója, Zách János azonban odavette segédszínésznek, és október 26-án ő szavalta el a Petőfi-szobornál Kaposváron a Szózatot.
Innen Szegedre vezetett az útja, majd aztán 21 esztendősen a Vígszínház elődjének a tagja lett, ide vissza is tért, miután 1963 és 1967 között a Madách Színházba tett kitérőt. Már rendezett is, a veszprémi Petőfi színházban, 1992-től a Győri Nemzeti Színház prózai tagozatának művészeti vezetője, 1995-től a Budapesti Kamaraszínház főrendezője volt, és évtizedekig oktatott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.
Főiskolára mindehhez nem kellett járnia: mindent a gyakorlatban tanult meg, és megmutatta képességeit a színpadon, filmen, a televízióban is és sokat szinkronizált – ő volt például Anthony Hopkins magyar hangja.
Lear király, Puck, Willy Loman, Luka, Salieri
Színpadon játszotta Edgart a Lear királyban, Orlandót (Ahogy tetszik) és Puckot (Szentivánéji álom). Büchner Danton halála című darabjában Camille Desmoulins, Goldoni Mirandolájában Ripafratta lovag, Gorkij Éjjeli menedékében Luka volt, Arthur Miller darabjában Willy Loman, az ügynök, Peter Shaffer Amadeusában Salieri (2010-ben Miskolcon ugyanezt a darabot rendezőként is jegyezte).
Több mint 60 darabot állított színre, így a Liliomot (Molnár Ferenc), a Cseresznyéskertet (Csehov), A vágy villamosát (Tennessee Williams), a III. Richárdot (Shakespeare), az Amerikai Elektrát (Eugene O’Neill), a Dosztojevszkij műve alapján készült Bűn és bűnhődést (Győrben és a Vígszínházban is), a Krúdy Gyula művein alapuló A vörös postakocsit, Veszprémben Szakonyi Károly Adáshibáját.
Baradlay Jenő, a Tenkes kapitánya, Miklós deák
Még tizenkilenc sem volt, amikor a Máriássy rendezőházaspár kiválasztotta a Külvárosi legenda egyik szerepére. A filmben együtt játszhatott Kiss Manyival, Törőcsik Marival és Sinkovits Imrével. 22 évesen már főszerepet kapott a Fűre lépni szabad című, Makk Károly rendezte vígjátékban. A magyar filmek szinte elmaradhatatlan szereplőjévé vált. 26 évesen Baradlay Jenőt alakította A kőszívű ember fiai legendás filmváltozatában. Ő volt a Tenkes kapitánya vándordiákja, az Egri csillagok Miklós deákja, játszott a Kárpáthy Zoltánban, a Fekete gyémántokban, a 80 huszárban, A vörös grófnőben.
Az Origo képgalériával idézte fel pályáját.
Elismerései
Tordy Géza 1970-ben és 1977-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, 1980-ban lett érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, a Kossuth-díjat 1991-ben vehette át. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje, a Hegedűs Gyula-díjat, az Ajtay Andor-díjat, a Bilicsi Tivadar-díjat és a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt is megkapta, az utóbbit elsőként neki ítélték oda a művésznő születésének 60. évfordulóján, 1987
decemberében.
2005-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé is beválasztották. 2008-ban a nemzet színésze lett, 2011-ben Prima Primissima díjat kapott. 2019-ben a Szinkronikum gálán a szinkronszakma elismerését, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) életműdíját vehette át.
