Adóvisszatérítés, 200 ezres minimálbér, 13. havi nyugdíj: összegyűjtöttük a kormányfő legfontosabb bejelentéseit

Ha a GDP-növekedés mértéke idén eléri az 5,5 százalékot, akkor a gyermeket nevelő szülőknek jövő január-februárban utaljuk vissza azt az adót, amelyet idén befizetnek a költségvetésbe

– jelentette be a kormány elé kerülő javaslatát Orbán Viktor. Jelezte, hogy a leggazdagabbaknak erre valószínűleg nem lesz szüksége, ezért húznának egy felső határt, vagyis az átlagjövedelem után befizetett szja-t kapnák vissza az érintett szülők. Ez körülbelül 550-580 milliárd forint közötti összeget jelent.

A kormányfő másik legfontosabb bejelentése az volt, hogy a kormány szerint a minimálbérnek el kell érnie a 200 ezer forintot egy vagy több lépésben.

De ha rázúdítunk egy lépésben 200 ezer forintos minimálbért a kkv-kra, tönkre fognak menni

– hívta fel a figyelmet, ezért úgy érvelt, hogy a magasabb minimálbérhez segítséget kell adni a kkv-knak, aminek az egyetlen módja az őket terhelő adók érzékelhető csökkentése. Ezért azt javasolta Parragh László kamarai elnöknek, kössenek megállapodást a minimálbér-emelésről.

Az iparkamara elnökének előadásáról készült részletes beszámolónkat itt olvashatja el:

https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/parragh-laszlo-szukseg-lesz-a-minimalber-emelesere-3824869/

Szeptemberig meghosszabbított hitelmoratórium

A koronavírus-járvány miatt elrendelt hitelmoratórium ügyében Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az intézkedésből nem „kiugrani” kell, hanem egy „értelmes menetrend” szerint kell kivezetni. Ezért a kormány úgy döntött, meghosszabbítja a moratórium mostani formáját szeptemberig, hogy legyen ideje megállapodni a bankszövetséggel és a nemzeti bankkal a későbbi forgatókönyvről.

Az óvatos duhajok közé tartozom ebben az ügyben

– mondta.

A jegybankelnök előadásáról szóló részletes beszámolónkat itt olvashatja:

https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/eredmenyes-valsagkezelest-hajtott-vegre-magyarorszag-3824557/

Alacsony kamatú hitel a kis- és középvállalkozásoknak

Arról is beszélt, hogy az óvatos és mérsékelt jegybanki kamatemelési ciklus elindítását, valamint az NHP Hajrá program kivezetését ellensúlyoznia kell a költségvetésnek.

Ezért olcsó, támogatott, fél százaléknál alacsonyabb kamatozású hitelekhez kell biztosítani forrást a kkv-knak a büdzséből, mégpedig felső határ nélkül, mert csak így érhető el a teljes foglalkoztatottság.

A miniszterelnök azt mondta, hogy a KAVOSZ Széchenyi Kártya Programja a legrugalmasabb eszköz, amelyen keresztül ezt működtethetik, ezért velük és a kamarával készülnek együttműködni.

Új operatív törzsek

A konferencián kiderült azt is, hogy két új operatív törzs alakul. A gazdasági élet újraindításáért felelős testületet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezeti majd, a társadalmi élet újraindításáért dolgozó törzset pedig Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter irányítja majd.

Nem reális a 3 százalékos hiánycél

A költségvetési hiányt tekintve a kormány menetrendje úgy néz ki, hogy az idén 7,5 százalékra tervezi a deficitet, jövőre pedig 5,9 százalékra – tájékoztatott.

A 3 százalékos hiánycélt nem látja elérhetőnek a kormányfő, mert az szerinte olyan megrázkódtatást jelentene a magyar reálgazdaságnak és a háztartásoknak, amelyet aligha bírnának ki.

Varga Mihály pénzügyminiszter előadásáról készült részletes beszámolónkat itt olvashatja:

https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/itthon-gyorsabb-lesz-a-helyreallitas-az-unios-atlagnal-3824617/

Röviden arra is kitért Orbán Viktor, hogy a következő négy év egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a mainál optimálisabban jelöljék ki a kormányzati struktúrában az adatgazdálkodás helyét.

Választási költségvetés helyett újraindítási büzsdé

A válságról szólva a miniszterelnök azt mondta, hogy a kihívás az egész társadalmat áthatja, ezért a válasz nem lehet csak politikai természetű, hanem a gazdaság minden szereplőjével össze kell fogni az újraindításhoz.

Ráadásul ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést készíteni, hanem újraindítási büdzsére van szükség, ebben a szellemben készült a 2022-es előterjesztés is

– közölte.

A kormányfő véleménye szerint a koronavírus-járvány okozta válságban Magyarországon szinte mindenki helytállt: az egészségügyi rendszerünk jobban teljesített, mint sok nyugat-európai, és a digitális oktatásra átállás is gyorsan, hatékonyan ment. Emellett fontosnak tartotta kiemelni, hogy a családok sem csődöltek be, holott a szülők egy részének otthon kellett maradniuk a gyerekekkel. Bár „megrángatott minket a válság”, a magyarok minden porcikájukkal képesek voltak jól teljesíteni – fogalmazott.

Százezer új munkahely

A biztonságos gazdasághoz teljes foglalkoztatottságra is szükség van – folytatta Orbán Viktor, aki szerint azt kell garantálni, hogy több munkahely legyen Magyarországon, mint amennyien dolgozni akarnak. Ezt tekinti teljes foglalkoztatottságnak. Ha pedig nem tudnak élni vele az emberek, képzési és vállalati programokkal kell segíteni őket – fűzte hozzá.

Különösen fontosnak nevezte, hogy a munkában állók száma ma 4,5 millió felett van az országban, ami csak 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt. De a kormány célkitűzése az, hogy ne csak ezt pótolja, hanem még egyszer 50 ezret hozzon létre, vagyis kétszer annyi munkahely jöjjön létre, mint amennyit tönkretett a vírus.

A biztonságos gazdaságból a nyugdíjasokat sem lehet kihagyni, ezért, „válság ide vagy oda”, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének folyamatát végig kell vinni.

Abszurd ötlet a globális vállalati adó

Orbán Viktor határozottan elutasította a G7-ek által javasolt globális vállalati adót, de az időzítését tekintve bizakodó, mert szerinte

mire ebből lesz valami, lehet, hogy több választást is megnyerünk.

Egyébként abszurdnak nevezte, hogy a világ bármely szervezete jogot formáljon arra, hogy megmondja, milyen adó lehet Magyarországon.

Ráadásul – folytatta – az alacsony magyar társasági adó célja nem egy adóparadicsom kialakítása, hanem tényleges beruházások idevonzása. Vagyis a globális társasági adóval szerinte a valódi invesztíciók idehozatalának lehetőségét vennék el Magyarországtól. A munkahelyek megvédése érdekében ki kell állnunk az ilyen javaslatok ellen – jelentette ki.

2022 végére lesz magyar gyártmányú vakcina

A konferencián a miniszterelnök hosszan részletezte, milyen intézkedésekre van szükség a biztonságos gazdaság megteremtéséhez. Első helyen azt emelte ki, hogy az ország a járványok elleni védekezésben a jövőben nem függhet másoktól, önellátónak kell lennünk kórházi felszerelésekből, védekezési eszközökből, gyógyszerekből és vakcinákból. Ezért a magyar gazdaságnak ki kell építenie a hazai kórházieszköz-, lélegeztetőgép-, fertőtlenítőszer-, maszk- és vakcinagyártást, további kell fejleszteni a saját magyar oltóanyagokat, orvosságokat is, mégpedig minél rövidebb idő alatt.

A járványok korában vagyunk

– figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy ezért a következő pandémiákra sokkal gyorsabban kell reagálni.

A keleti nyitás nem ideológiai, hanem gazdaságpolitikai kérdés

A külkapcsolatokban sem lehet, hogy Magyarország csak nyugati lábra támaszkodjon, keletin is állnia kell – tette világossá a miniszterelnök, aki szerint ez nem ideológiai vita, hanem egyszerű gazdaságpolitikai kérdés. Ugyanis alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a világgazdaság súlypontja a következő évtizedekben folyamatosan keletre helyeződik. A japán, a dél-koreai, a kínai, az indonéz és a vietnámi piacon kell boldogulni, mert itt lesz a pénz – magyarázta, megjegyezve: a fiatalokat nem lehet elzárni attól a tudástól, hogy a keleti gazdaságokban is ki tudják építeni a kapcsolataikat.

Budapestnek modellváltás, a vidéknek többletforrás kell

A kormányfő rámutatott továbbá, hogy változtatni kell a budapesti turisztikai ipar üzleti modelljén, amely eddig 90 százalékban külföldiekre épített. Ez a jövőben nem lesz versenyképes, nem mellőzhetők a saját állampolgáraink, Budapestnek a vidéki Magyarország számára is rendelkeznie kell kínálattal – mondta.

Az ország egyes térségeinek eltérő gazdasági helyzetéről szólva a következő hét évet tekintve döntő fontosságúnak nevezte a felzárkózást.

Nem engedhető meg ugyanis – mondta –, hogy míg Budapest jóval az EU-s fejlettségi szint fölött áll, addig a négy legrosszabb helyzetben lévő régiónk az EU húsz legrosszabbja között van.

A források elosztásánál ezért az az igazságos és észszerű, ha ezekbe a térségekbe küldi a forrásokat a kormány.

Meg kell őrizni a kicsi és közepes falvakat és városokat is

– hangoztatta.

Kiemelt támogatás a mezőgazdaságnak

Azt is előre jelezte, hogy a kormány megállapodást készül kötni az agrárkamarával arról, hogy a következő hét évben háromszor vagy négyszer annyi támogatást kapjon az agrárium és az élelmiszeripar, mint a megelőző hét esztendőben.