Magyarországon 2018-ban is a vegy- és a gyógyszeripar használta fel a legtöbb energiát az iparon belül, a szegmensre 48,4 petajoule jutott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összesítése szerint, ami az egész ipar 186,7 petajoule-os igényének a 25,9 százaléka volt. A MEKH listáján a második és a harmadik helyen szereplő élelmiszer, ital és dohánytermék, valamint a nemfém ásványi termékek gyártása is csak együttesen haladta meg az előbbit 29,8 százalékos aránnyal. A sorban mögöttük a gépgyártás, az építőipar és az egyéb ipari tevékenység áll.
Az adott iparág fejlődését is mutatja a felhasználás mértékének változása és az, hogy az adott értéket milyen mennyiségű energiával állították elő. Az előbbi kapcsán a MEKH kiemeli, hogy az ipar egészének 2 százalékkal emelkedett az energiafelhasználása, ezen belül a fő energiafelhasználó vegyiparé és gyógyszeriparé csak 1 százalékkal. A mögötte következő két ágazaté viszont 7-7 százalékkal bővült. A legnagyobb mértékben (29 százalékkal) az építőipar energiaigénye nőtt, amelyet 27 százalékkal a fafeldolgozás, 23 százalékkal pedig a bányászat és kőfejtés követett.
Annak meghatározásához, hogy a felhasznált energiát mennyire sikerült pénzzé tenni, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is szükségesek. Ezek szerint a vegyipar és a gyógyszeripar 2018-ban együtt 2598,055 milliárd forint értéket állított elő, vagyis minden egyes milliárd forinthoz 18,7 terajoule energiára volt szükség.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.