Aranyat értek a dolgos szombatok

A tavalyi GDP-növekedést akár 0,6 százalékponttal is visszavethette volna a Pénzügyminisztérium szerint, ha kiesik az a hat munkanap, amelyet szombatonként dolgoztunk le.

Ezeken együttesen mintegy 240 milliárd forintnyi termelési érték keletkezett.

Tavaly hat szombati munkanap is szerepelt a naptárban, az idén viszont csak három: augusztus 10., december 7. és december 14. a naptár szerinti munkarendtől eltérően munkanap lesz, augusztus 19. (hétfő), december 24. (kedd) és december 27. (péntek) pedig pihenőnap.

Arra kértük a Pénzügyminisztériumot (PM), hogy az elmúlt év tapasztalatai alapján számszerűsítse, hány milliárd forintot nyert a magyar gazdaság 2018-ban a hat szombati munkanappal, számításba véve az éves munkanapok és a bruttó hazai termék (GDP) értékét. A PM sajtóosztályán lapunknak hangsúlyozták, hogy az ünnepnapok körüli munkanapok átrendezése összességében közel semleges a GDP-re nézve. A szombati munkanapokon ugyanis a hétköznapi extra szabadnapokat dolgozzuk le, így amit GDP-ben elvesztünk a hét közben kiadott szabadnapokon, azt visszanyerjük a szombati munkanapokon.

A szombati munkanapok eltörlése ugyanakkor érződne a magyar gazdaság teljesítményén – emelték ki a szaktárcánál.

Éves szinten egy munkanap kiesése hozzávetőleg 0,1 százalékponttal csökkenti az éves nyers GDP-adatot, ami tavaly mintegy 40 milliárd forint kiesést jelenthetett.

Következésképp a magyar gazdaság hozzávetőleg 240 milliárd forinttal több termelési értéket tudott előállítani a hat szombati munkanapnak köszönhetően.

Arra vonatkozóan, hogy a 4,5 millió munkavállalóból átlagosan körülbelül hányan dolgozhatnak egyébként is szombaton, a PM-nél egy 2017-re vonatkozó Eurostat-adatra hivatkoztak. Eszerint a vizsgált évben a 15–74 éves foglalkoztatottak 9,2 százaléka rendszeresen, 29,7 százaléka pedig alkalmanként dolgozott szombaton Magyarországon.

A szombati munkavégzéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokat a szaktárcánál úgy összegezték a Világgazdaságnak, hogy

ha a munkáltató tevékenysége engedi, akkor jellemző, hogy a dolgozók egy része a szombati munkanapra időzíti a szabadságát.

Gyakori továbbá, hogy a szombati munkanapokon pénteki munkarend szerint dolgoznak, míg pénteken a hét többi napján szokásos munkarend van érvényben – fűzték hozzá.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja