Óriási a fluktuáció a magyarországi munkaerőpiacon. Ottó Csaba, a Man at Work Kft. ügyvezetője a Világgazdaságnak elmondta: tapasztalatuk szerint az észak-dunántúli autóipari segédmunkára szegődött betanított munkavállalók hetven százaléka a 61. napon már nem ott dolgozik, ahová bő két hónapja felvették, és ez kihat az érintett cégek tevékenységére is. A kékgalléros, azaz a fizikai dolgozók hiányát és elvándorlását az is jól szemlélteti, hogy egy dunántúli öntödében egy adott napon felvett 120 dolgozóból néhány hónap múlva már csak hárman voltak. A nettó 140 ezer forintos kereset először csábító volt, de a sötét, poros helyiségben végzendő munka már nem.
A munkaerő-kölcsönző cég vezetője szerint a fluktuáció megállítására a béremelés mellett megoldás lehet a középvezetői kompetenciafejlesztés, a munkavállaló-barát foglalkoztatás, a céges buszjáratok, az országon belüli mobilitás erősítése, akár elszállásolással. Kiút továbbá az ukrajnai és a szerbiai munkavállalók alkalmazása, hiszen a magyarországi bérszínvonal csaknem két és félszerese az ukrajnainak, és a harmadával haladja meg a szerbiait.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének társelnöke, Tardos János a Világgazdaságnak jelezte: a hazai munkavállalók átlagosan tízévente váltanak munkahelyet. A cégek leépítik az adminisztrációt, és egyre inkább munkaerő-közvetítő, -kölcsönző cégeket bíznak meg munkaerő-toborzással. Az esztergomi Suzukinál, amely igyekszik megtartani a dolgozókat, a betanított munkások fluktuációja évente nagyobb 30 százaléknál.
Ottó Csaba szerint többen úgy vélik: a saját faluban végzett közmunkát kiegészítik egy kis fusival, háztájival, és nem keresnek sokkal kevesebbet, mint ha naponta kelnének korán, és például több műszakban dolgoznának. Több dunántúli városban tíz százalékkal van kevesebb három műszakos betanított fizikai munkásból az optimálisnál.
A szakértő szerint az Y és a Z generáció tagjai szeretik a munkájukat, de egyáltalán nem kötődnek a céghez, főként, ha középfokú vagy annál alacsonyabb végzettségűek. Gyakran váltogatják a munkahelyet és a tevékenységi kört is, ráadásul nemritkán irreális bérigénnyel lépnek fel: a piaci körülményekhez képest másfélszeres a fizetési elvárásuk.
A fehérgallérosok (szellemi munkát végzők) közül főleg mérnökökre (villamos, gépész, gyártó, fejlesztő) és informatikusokra van szükség. Az angol mellett nagy az ázsiója a német nyelvtudásnak.
Nem éri el a tervet a GDP hiánya
A Kopint-Tárki 2,3 százalékos fogyasztói árindexet vár az idén, éves átlagban pedig 12 százalék fölötti keresetnövekedést és a 4 százalék körüli munkanélküliségi ráta lassú mérséklődését – mondta tegnap
Palócz Éva vezérigazgató. A cég szerint az idén a lakossági fogyasztás 4,5 százalékkal emelkedhet, a beruházások éves átlaga pedig több mint húsz százalékkal lehet nagyobb. Az államháztartási hiány kisebb lehet a tervezettnél, a GDP 2,4 százalékánál. A forint-euró árfolyam a 314-es szint körül alakulhat az év végén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.