késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Amerikai elnökválasztás: globálisan is hatalmas a tét – mutatjuk, mennyire
Amerika fénykora, amikor a világ egyedüli szuperhatalma volt, már a múlté, függetlenül attól, hogy ki nyer. Az amerikai elnökválasztás tétje azonban így is hatalmas – írja a Bloomberg.
Az Egyesült Államok gazdasága továbbra is a világ legnagyobbja, és politikusai – különösen Trump – megmutatták, hogy készek ezt fegyverként használni. Ugyanakkor az is elterjedt nézet, hogy az USA egy öregedő szuperhatalom, amelynek óvatosabban kell megválogatnia csatáit egy olyan világban, ahol egyre több a konfliktus. Ez igaz Trump „Amerika az első” és Harris megfontoltabb megközelítésére is.
Ukrajna már most is tart attól, hogy Európa egzisztenciális válsággal néz szembe; meg tudja-e védeni magát és szomszédait. Izrael pedig nyíltan szembeszállt fő szövetségese és fegyverszállítója, Washington felhívásaival.
Egy, a Bloombergnek nyilatkozó közel-keleti politikus szerint
megalázó volt Joe Biden elnök számára, hogy személyesen is sürgette a közel-keleti tűzszünetet – csakhogy az nem jött létre.
Az amerikai elnökválasztás globális hatása szeizmikus lehet.
Ha Trump győz, elképzelhető, hogy kiegyezik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – így Európa magára maradna. Egy valóban elszigetelődő és protekcionista USA olyasmi, amit a világ közel egy évszázada nem látott. Ezt a helyzetet nyilvánvalóan kihasználná az „ősellenség” Oroszország, a Washingtont zsigerből gyűlölő Irán, vagy a globális befolyását kiterjeszteni igyekvő Kína és India.
- Kijev szerint észak-koreai csapatok harcolnak az Ukrajna elleni háborúban.
- Kanada azzal vádolja Indiát, hogy saját területén meggyilkolt egy szikh szeparatistát.
- Kína támogatást nyújt Moszkvának és egyre agresszívebben lép fel Tajvan ellen, növeli a feszültséget a Dél-kínai-tengeren.
A világ nagy geopolitikai feszültséggócait nézve az lehet az érzésünk, hogy Washington nem tud vagy nem akar sokat tenni.
Kamala Harris politikai irányvonala közel áll Joe Bidenhez. Ugyanakkor döntő különbség kettejük között, hogy
a jelenlegi alelnök kevésbé van átitatva a hidegháború atlantizmusával.
Európában sokan „kaliforniainak” tartják, jobban kötődik a Szilícium-völgyhöz, és potenciálisan jobban érdekli az Indo-csendes-óceáni térség, ahol családi gyökerei is vannak. Abban ugyanakkor egyetértés látszik az amerikai diplomáciában, a két elnökjelölt között is, hogy Kínát meg kell fékezni, korlátozni kell globális hatalmi ambícióit.
Trumpot Oroszországgal és Izraellel szemben barátságosabbnak tartják, mint amilyen Harris lenne. Sőt az olyan feltörekvő hatalmak, mint például
India és Törökország kifejezetten elégedettek a republikánus jelölt „tranzakciós”, kétoldalú megállapodásokon, alkukon alapuló szemléletével.
Trump szívesen golfozott Abe Shinzó japán miniszterelnökkel és nem volt túl jó véleménye Angela Merkel német kancellárról, de a Japánnal és Németországgal szemben támasztott követelései ugyanarra a dologra futottak ki: fizessenek többet az amerikai védelemért, és vásároljanak többet az Egyesült Államoktól. Azóta mindkét ország megemelte védelmi kiadásait, megtanulták a leckét a nagyobb önállóságról.
Ez nem egyfajta apokaliptikus küzdelem az amerikai demokrácia jövőjéért, amilyennek egyesek, főként amerikaiak és európaiak beállítják
– értékelte a helyzetet Bilahari Kausikan veterán szingapúri diplomata. „Biden konzultatívabb és kiszámíthatóbb volt, de ne felejtsük el, ő sem azért konzultált, mert érdekelte volna, partnerei hogyan érzik magukat, hanem azért, hogy felmérje: meddig mehet el Amerika stratégiai céljainak előmozdítása érdekében” – tette hozzá.
De nézzük, hogy milyen álláspontot képvisel Trump, illetve Harris a világ legégetőbb konfliktusaival kapcsolatban.
Ukrajna és a NATO
Több mint két és fél évvel Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója után Kijev teljes egészében szövetségesei támogatásától függ. Az ukrán vezetés még több támogatást remél, hogy Putyint tárgyalásokra bírja. Ugyanakkor az orosz elnök, aki úgy tűnik, hogy fölényben van, nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra, és arra játszik, hogy a nyugati hatalmak belefáradnak a háborúba, egyre kevésbé támogatják majd Ukrajnát.
Harris megfogadta, hogy addig támogatja a programot, amíg csak szükséges, de a kongresszusban valószínűleg egyre nagyobb szkepticizmussal kell szembenéznie az ukránoknak nyújtandó támogatások növelése kérdésében. Bidenhez hasonlóan Harris is elutasította, hogy olyan Kijev nagy hatótávolságú rakétákat kapjon, amelyekkel Oroszország belső területeit is támadni tudná. Harris sem ért egyet azzal, hogy Ukrajnát felvegyék a NATO-ba.
Trump a kampány során kijelentette, hogy ha megválasztják, „24 órán belül” véget vetne a háborúnak; ráveszi Putyint és Zelenszkijt a tárgyalásokra. Hogy ezt pontosan mivel érné el, azt nem fejtette ki, viszont többször is utalt arra, hogy Ukrajnának készen kell állnia az engedményekre. Megkérdőjelezte, hogy az Egyesült Államok miért költ ennyit Ukrajna támogatására, és azzal érvelt, hogy az európai szövetségeseknek nagyobb részt kell vállalniuk a terhekből.
Izraeli háború, közel-keleti válság
A Hamász 2023. október 7-én indított támadása 1200 izraelit ölt meg, a harcok a térségben folyamatosan terjednek, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok erőfeszítéseket tesz az erőszak megfékezésére – miközben továbbra is szállít fegyvereket Izraelnek. Az izraeli erők gázai csapásai gyakorlatilag szétverték a Hamászt, most Libanon áll a harcok középpontjában, a Hezbollah elleni harcokkal. Izrael Iránnal is szemben áll. Teherán nem csak a Hamászt és a Hezbollahot támogatja, de a jemeni húszikat is, akik támadásai révén roppant kockázatossá vált a Vörös-tengeri kereskedelmi hajózás. A helyzetet bonyolítja, hogy Irán nukleáris programja a befejezéshez közeledik.
Harris ígéretet tett arra, hogy Izraelnek biztosítani fogja a szükséges eszközöket a védekezéshez, de több erőfeszítést sürgetett a gázai civilek szenvedésének csökkentése érdekében. A demokrata jelölt támogatta a Biden-kormányzat ismételt – és eddig sikertelen – tűzszüneti felhívásait.
Trump szerint az október 7-i támadás soha nem történt volna meg, ha ő lett volna az elnök. A jelöltek közötti szeptemberi vitában kitért a kérdés elől, hogy támogatna-e egy önálló palesztin államot. További lépéseket sürgetett Irán elszigetelésére. Első hivatali idejében közreműködött az Izrael és egyes arab államok közötti kapcsolatokat normalizáló Ábrahám-egyezmény közvetítésében is.
Vámháború
A protekcionista fenyegetés miatt a közgazdászok, jegybankárok, befektetők aggódnak amiatt, hogy az USA piacának lezárására irányuló lépéseik szélesebb körű kereskedelmi háborúkat gerjeszthetnek, amelyek lassítják a globális növekedést és növelik az inflációt.
Harris támogatta a Biden-kormány döntését a Kínára még Trump első elnöki ciklusa idején kivetett vámok meghosszabbításáról, továbbá több tízmilliárd dollár támogatást nyújtott a tiszta energiára, az infrastruktúrára és a csúcstechnológiai beruházásokra az Egyesült Államokban.
Trump az Egyesült Államokban történő beruházások ösztönzése érdekében az importra kivetett, akár 20 százalékot is elérő vámokat, valamint a Kínával folytatott kereskedelemre kivetett, akár 60 százalékos vámtételt szorgalmaz. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a vámok mértéke alku tárgya. A republikánus jelölt szerint a jelenlegi nemzetközi kereskedelmi rendszer ellentétes az Egyesült Államok érdekeivel.
Kína és Tajvan
A Kínával folytatott verseny kezelésére irányuló amerikai erőfeszítések egyre feszültebbé váltak, mivel Peking gazdasági és katonai befolyása egyre nagyobb lett. Kína egyre több hadgyakorlatot tart Tajvan körül, amelyet saját területeként kezel. Tajvan eközben Washingtontól reméli biztonságának szavatolását. A tajvani csipgyártó szektor (TSMC) a globális piac legnagyobb, megkerülhetetlen szereplője, a nyugati világ számára létfontosságú, hogy ne kerüljön kínai ellenőrzés alá.
Harris támogatja a Biden-kormányzat Kínával kapcsolatos megközelítését, a kulcsfontosságú csip- és egyéb érzékeny technológiák exportellenőrzését, és támogatja az USA elkötelezettségét Tajvan biztonságának garantálása mellett. Ugyanakkor nagyon óvatosan kerüli el a sziget függetlenségének kérdését.
Trump ígéretet tett arra, hogy átfogó vámokat vet ki a kínai exportra annak érdekében, hogy csökkentse a Pekingtől való függőséget a „kritikus területeken”. A republikánus jelölt szerint
Tajvan „ellopta” az amerikai félvezető-üzletágat, és hangsúlyozta, hogy Tajvannak többet kellene fizetnie a biztonságért.
Nem volt hajlandó egyértelműen kijelenteni, hogy egy kínai invázió esetén az USA Tajvan védelmére keljen, viszont felszólította szövetségeseit, Japánt és Dél-Koreát, hogy költsenek többet saját védelmükre.
Migráció és Latin-Amerika
A délről érkező bevándorlók, migránsok számának emelkedése a politikai napirend legelejére emelte a kérdést. Mindkét párt korlátozások bevezetését szorgalmazza, még akkor is, ha a kormányzati adatok azt mutatják, hogy a bevándorlás a világjárvány óta döntő szerepet játszik a gazdasági növekedés fellendítésében.
Harris támogatta a papírok nélküli, illegális bevándorlás megfékezését, valamint a menedékjog korlátozását. Ezzel párhuzamosan viszont ösztönözné a legális bevándorlást, valamint egyes migránsok számára megkönnyítené az állampolgárság megszerzését.
Trump a több mint 11 millió, papírokkal nem rendelkező bevándorló kitoloncolását, fogolytáborok létrehozását és csapatok telepítését a mexikói határra, valamint a legális bevándorlás számos formájának szigorú korlátozását szorgalmazta, beleértve a menedékjogot, sőt a papírokkal nem rendelkező szülők gyermekeinek születési joggal járó állampolgárságot is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.