Az importsertés nyomja mélyre az árakat

Már nyögik a hazai sertéstartók a németországi afrikai sertéspestis (ASP) hatását, amely 350 forint körülire vitte le az élő sertés kilogrammonkénti felvásárlási árát. Két hete ugyanis 1,27-ról 1,19 euróra csökkent a németországi élő sertés ára, a csökkenés pedig azonnal megjelent Magyarországon is, hiszen a nagy felvásárlók a saját áraikat a németországiakhoz igazítják – mondta a Világgazdaságnak Oláh Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa.

Mint lapunk is beszámolt róla , Németországban, az Európai Unió első számú sertéshúsexportőrénél szeptember 10-én észlelték az első afrikai sertéspestises (ASP) esetet, ami miatt bezárult az ázsiai piac a németországi hússzállítmányok előtt.

Ekkor 1,47 euróról 1,27 euró­ra esett az ár, és ez a szint egészen november közepéig kitartott.

Ez okozott némi meglepetést, de ennek az volt az oka, hogy a spanyol, a holland és a dán sertéshús pótolta Kínában a német szállítmányokat, a németországi vágások pedig ritkultak.

A legutóbbi áresés után 350 forintos kilogrammonkénti élősertés-ár alakult ki, ami a tonnánként 60 ezer forintos kukoricaár és a szintén drága szója mellett sokaknál okoz majd veszteséget Oláh Endre szerint.

A tartók igyekeznek is az alsó súlyhatáron értékesíteni az állatokat, hogy ne növeljék tovább a veszteségeiket.

Olyan esetről ugyanakkor még nem érkezett hír, hogy a felvásárló ne vette volna át az állatot.

Eközben nagy mennyiségű hús áramlik Németországból a magyar piacra.

A MOSZ főtanácsosa szerint ebből a helyzetből nem lesz gyors a kilábalás. Az segítene, ha Kína belemenne a regionalizációba, vagyis abba, hogy az ASP megjelenése esetén ne az adott ország egészéből, hanem csak a fertőzött régiójából származó sertéshús importját függessze fel.

A hazai húspiacon már az elmúlt hetekben megjelentek az importnyomás jelei, érkeznek a kiskereskedelemnek kedvező árú ajánlatok

– mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke.

Az ASP németországi megjelenésekor a feldolgozók arra kérték a kiskereskedelmi láncokat, hogy a részesítsék előnyben a hazai hústermékeket, de ugyanezt kérte az agrárkormányzat és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is. A hazai húsiparosok remélik, hogy a kiskereskedők valóban magyar húst kívánnak a polcokra tenni. A kiemelt decemberi időszakban megnő a sertéshúsforgalom, a hazai sertésszektornak pedig nem mindegy, hogy a többlet alapja belföldi vagy importhús lesz-e – hangsúlyozta a Hússzövetség elnöke.

A legutóbbi áresés határozott jelzés, hogy a piac még nem találta meg az egyensúlyt az új helyzetben – mutatott rá Éder Tamás, aki szintén úgy véli, hogy egy átlagos hazai sertéstartó a jelenlegi áron nem tud nyereségesen termelni. Aggasztó, hogy a német sertéságazat ötszázezer–egymillió sertést „tol maga előtt”, ha ez a mennyiség rászabadul a német vágóiparra és az uniós piacra, annak jelentős áresés lehet a következménye a boltokban is.

A hosszabb távú várakozások sem utalnak áremelkedésre, mivel Kína importigénye a következő években várhatóan csökken az ottani ASP utáni állománynövelés miatt. A hazai sertéságazaton lévő nyomást egy esetleges német regionalizáció valóban enyhíthetné, de arra Éder Tamás szerint valószínűleg nincs esély, hogy Magyarországon rövid időn belül hasonló területi megkülönböztetést vezessenek be, mert az ASP miatt gyakorlatilag az ország fele védő- vagy megfigyelési körzetbe tartozik.