Csődhullám az amerikai nyugdíjasoknál

A 65 és 74 év közötti amerikaiak körében 1991-hez képest mára megháromszorozódott a csődbejelentést tevők száma – derül ki a Consumer Bankruptcy Project (CBP) egyetemi szaktekintélyekből álló munkacsoportjának legfrissebb tanulmányából. Ellentétes a trend a fiatalok körében, a 24–35 éves korosztályban ugyanezen időtávban harmadára esett vissza a csődök száma. A tanulmány mindemellett rávilágít arra is, hogy a csődeljárásért folyamodók „csak a jéghegy csúcsa”, sok anyagi nehézségekkel küzdő idős nem kér hivatalosan segítséget.

A CBP szerint a kialakult helyzet csak részben vezethető vissza az amerikai társadalom elöregedésére. Ennél sokkal fontosabb tényező, hogy három évtized alatt a kormányról és a munkaadókról fokozatosan az állampolgárokra szállt át a felelősség, hogy maguk gondoskodjanak anyagi biztonságukról időskorukra.

Egyre több elemzés figyelmeztet arra, hogy az amerikai lakosság nem tesz félre elegendő pénzt a nyugdíjas évekre, a szövetségi nyugdíjprogramban az átlagegyenleg alig emelkedett 2007 és 2017 között.

Azok a 65 év felettiek, akik csődbejelentést tettek, rendszerint több tényezővel indokolták ezt. Ötből három említette, hogy egészségügyi kiadásaik meghaladták a lehetőségeiket, kétharmaduk hivatkozott jövedelemcsökkenésre, csaknem háromnegyedük pedig eladósodottságra. A tanulmány arra is rávilágít, hogy – bár a csődbejelentés a kilábalás lehetőségét is megteremti – mire az érintettek idáig eljutnak, addigra megtakarításaik már eltűntek, és nincs elég idejük, energiájuk arra, hogy lábra álljanak.

Az Employee Benefit Research Institute elemzése szerint egyre több amerikai visz magával adósságot nyugdíjaskorára. Az 55 évnél idősebbek vezette, alacsonyabb összbevételű háztartások több mint 13 százalékában a bevételek 40 százalékát viszi el az adósságtörlesztés. Majdnem megkétszereződött az ebbe a kategóriába sorolható családok száma 1991 óta. A kölcsönök nagy része jelzáloghitel, ám egyre több esetben a szülőkre hárul a gyermekeik számára felvett diákhitel törlesztése is.

Nem ritka a százezer dolláros diákhitel, és sokszor a szülő vállalja érte a kezességet. Miután azonban nem dolgoznak, egyre nehezebb, ha nem egyenesen lehetetlen fizetni ezeket a részleteket

– nyilatkozta Marc Stern csődeljárási ügyvéd a The New York Timesnak.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható