Időzített bomba az építőipar szerződésállománya

Bár az előző hónaphoz, júniushoz képest 3,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene, összességében tovább csökkent az ágazat teljesítménye a tavalyi magas bázishoz viszonyítva a KSH keddi gyorsjelentése szerint. 2020 júliusában az építőipari termelés a nyers adatok szerint 21 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, miután mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 18,8, az egyéb építményeké 22,9 százalékkal. A koronavírus okozta járvány miatti gazdasági folyamatok hatása júliusban az építőipar egészére nézve jelentős volt – olvasható a jelentés összegzésében.

Ami tovább rontja a kilátásokat, és előrevetíti a fokozódó mértékű visszaesést, az a csökkenő rendelésállomány: a júliusban megkötött új szerződések volumene 41,5, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 38,7, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 43,6 százalékkal kisebb lett. A hónap végén érvényes megbízások volumene, a teljes szerződésállomány pedig 21 százalékkal van a tavalyi alatt.

Mindezek következtében az első fél évben 7,4 százalékkal, az első hét hónapban pedig összesítve 9,8 százalékkal marad el a termelés volumene az egy évvel korábbitól.

Reméljük, már elértük a mélypontot

A helyzet szeptember közepén rosszabb, mint amit a júliusi statisztika tükröz, és még mindig csak remélni lehet, hogy az ágazat már elérte a mélypontot – kommentálta a Világgazdaságnak a KSH júliusi jelentését az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László. Mint elmondta: a Közbeszerzési Hatóságtól kért adatok szerint

az első nyolc hónapban az építési beruházási célú eredményes közbeszerzések darabszáma 57 százaléka, értékben pedig 76 százaléka a múlt évinek.

Mindezt annak eredményeként, hogy a magyar állam még tartja megrendeléseit a 2019. évi szinten, és annak hatására, hogy az önkormányzati közbeszerzési piac gyakorlatilag befagyott. Covid-hatás a versenyszféra cégeinek kivárása, az elhalasztott bővítések, beruházások mind az élelmiszeripar, gépipar és egyéb nagy ágazatok körében egyaránt. A lakossági felújítási piac pörög, de ott jellemzően nagy a szürkezóna, kevés a rálátás ágazati szinten.

Az építőipar már akkor aknamezőre lépett, amikor az egymást erősítő két beruházási ciklus, az uniós hétéves időszak vége és a magyar önkormányzati választási ciklus egyszerre ért véget, amit a pandémia tovább tetézett. Az első hét hónapban 21 százalékkal marad el a rendelésállomány az előző évitől, ami már kritikus mérték, üzletileg ezt az ágazat nem tudja kezelni, erős árverseny és létszámleépítések jöhetnek, amennyiben szeptemberben, októberben nem történik pozitív változás – jelezte az ÉVOSZ elnöke. A gazdaságvédelmi intézkedések kereslet élénkítő hatását egyelőre nem érzékeli az építőipar, amelyet – egyetlen kiemelt ágazatként – egyelőre a közvetlen támogatás sem ért el, noha 65 milliárd forintos mentőcsomagot ígért számára a kormány. Koji László szerint az ágazat idén a 4 ezer milliárd forintos éves t

Mindezekkel együtt, mivel nagyon-nagyon magas szinten pörgött az elmúlt három évben az építőipar, amely a tavalyi 4,46 ezer milliárd után 2020-ban a 4 ezer milliárd forintnyi megbízást fog teljesíteni, így húzóágazat marad, csak nem olyan lendülettel és mértékben, mint eddig. Amennyiben szeptemberben elérik a mélypontot, a termeléscsökkenés már akkor is biztosan kétszámjegyű lesz az idén.