BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Két számjegyű is lehet a lisztáremelés

Januárban emelniük kell a liszt árát a malmoknak, mert különben nem biztosítható a működésük – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte az iparág alacsony nyereségességének részben az alacsony kapacitáskihasználtságból eredő árverseny az oka.

A mostani lisztárak csupán 56 ezer forintos tonnánkénti búzaárat fedeznek, a kenyérgabona ára azonban már hónapok óta jóval e fölött volt, pillanatnyilag pedig a 66 ezer forintot meghaladó szinten van. Emiatt 7-10 százalékos lisztáremelésre van szükség – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, jelezve, hogy

a liszt előállítási költségeiből a búza beszerzési árára 75-80 százalék jut.

Fotó: Zantletner Ingrid / 24ÓRA

Sok malom már decemberben lépett, de a többségük januárban emel – néhányan már ezen a héten. Áremelés nélkül nem bírná ki az iparág ezt az évet, ha pedig tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet – jelentette ki.

Fotó: KSH, VG-grafika

A tervezett mértékű emelés a malomipar átadási áraiban nem több kilogrammonként 6-7 forintnál, ami az egy főre vetített, évente átlagosan 80 kilogrammos lisztfogyasztással számolva – ideértve a boltban vásárolt péktermékeket is – kevesebb mint két gombóc fagylalt ára – mondta Lakatos Zoltán. Persze a fogyasztói árakban ez ennél nagyobb teher lesz, de a péksütemények így is jóval olcsóbbak, mint Nyugat-Európában – szemben a malomipar költségeivel. A cégvezető szerint egyébként nem is a sütőipar miatt nem tud a malomipar árat emelni, és más ágazatokhoz hasonló árbevétel-arányos nyereséget elérni, hanem az egymás alá ígérő malmok árversenye miatt. Az utóbbi években is folytatódott a koncentráció, de az iparág most is körülbelül 50 százalékos kapacitáskihasználtsággal működik.

A mostani piaci helyzet hátterében alapvetően a hazai és az európai búzatermés áll: a súlyos aszály, majd a tavasz végi, nyár eleji esős periódus sem a termés mennyiségének, sem a minőségének nem tett jót: a mintegy ötmillió tonnányi magyarországi búzatermésből az étkezési minőség általában szokásos 65-70 százalékos aránya 2020-ban 30 százalék körül volt. Európában pedig jelentős terméskiesések voltak. Ez a durván 1,5 millió tonna étkezési minőségű gabona is elegendő lenne ahhoz, hogy meglegyen a lisztalapanyag, hiszen a hazai malmoknak 1,2-1,3 millió tonnára van szükségük az őrlésre. Az európai hiány azonban felfokozta az exportkeresletet, és Lakatos Zoltán szerint a készlet jelentős része már a kereskedőknél van.

A malmoknak így nehéz első fél évük lesz, nagyon résen kell lenniük, hogy jó búzát tudjanak vásárolni.

A piaci helyzet alapján ugyan a cégvezető azt feltételezi, hogy a nagyobb üzemek december végéig a szokásosnál – vagyis éves alapanyagigényük 60-70 százalékánál – többet tároltak be, de még szükségük lesz jó minőségű búzára.

Évi mintegy 200 ezer tonna liszt megy exportra, ebből 150 ezer Romániába.

A romániai piacon a Hajdú Gabona is érdekelt, erről Lakatos Zoltán a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy az exportáraikat is a belpiacihoz hasonló mértékben emelték, de annál nagyobb mértékű árnövelésre nem lát reális esélyt annak ellenére sem, hogy a kereslet nagyon élénk, és ebben a szezonban a szokásosnál is több liszt mehet külpiacra.

Kicsi az árrés

A malomiparnak általában 2 százalékos – ha jó év van, 3 százalékos – az árbevétel-arányos eredménye. Lakatos Zoltán szerint a tavalyi évet nem zárta rosszul a szakma, mert végig tudtak dolgozni a covidos időszakban. Mint megjegyezte, a járvány idején a malmok munkája is felértékelődött, ezért a reményei szerint nyereségesebbé válhatnak.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.