Maradt forrás a második hullám gazdasági kezelésére

„Ahogyan az általam nagyra becsült üzletember, Csányi Sándor is fogalmazott: az eddig hozott intézkedések megfelelők és arányosak” – kezdte a Világgazdaságnak adott interjút Palkovics László. Az innovációs és technológiai miniszter elmondta: a gazdaságvédelem eredményességéről a munkanélküliségi rátánál pontosabb képet ad az álláskeresési rendszerbe jelentkezők száma.

A járvány előtti időszakhoz képest 100-120 ezres növekedést lehetett tapasztalni, ami három héttel ezelőtt érte el a csúcspontját, azóta többen kerülnek ki a rendszerből, mint amennyien be. Ugyanakkor van mintegy 250 ezer ember, aki a mostani gazdasági krízis előtt sem helyezkedett el, ez a szám akkor is annyi volt, amikor 3,1 százalékon állt a munkanélküliségi ráta

– állapította meg a tárcavezető. Kiemelte, hogy a programjaik mintegy 1,2 millió embert értek el. Ezen belül csak a Kurzarbeit típusú bértámogatás 195 ezer főt.

Az egyre aggasztóbb friss járványügyi jelentések kapcsán Palkovics hangsúlyozta: az első ütemben nem akarták az összes forrást kihelyezni, hanem arányosan rendeltek pénzt a célok mellé, így maradhat mozgástér a második hullám kezelésére. „Ezen a ponton még nem tudhatjuk, pontosan mi vár ránk, de ha a következő szakasz újabb jelentős gazdasági károkat okoz, az mindenképp könnyebbség, hogy nemcsak az egészségügyi, hanem a gazdasági védekezéshez szükséges struktúrák is kiépültek. Így például ágazattól és cégmérettől függetlenül megvan a recept arra, hogyan kell egy lépésben akár több ezer ember után bértámogatást igényelni” – húzta alá a miniszter.

A már igénybe vett bértámogatások kapcsán megjegyezte: miközben tízből hat kérelmet mikrovállalkozás nyújtott be, csak minden huszadik jelentkező volt nagyvállalat.

A feldolgozóipar a leginkább érintett terület, azon belül is az autó- és gépipar, hiszen reagálniuk kellett a szereplőknek a meredeken zuhanó rendelésszámra

– árulta el a részleteket.

Az ITM első embere beszélt az interjúban az ipari termelés várható visszaerősödéséről, a kiskereskedelem stabilitásáról és a turizmus-vendéglátás kilábalásának nehézségeiről is. Palkovics László a 2050-ig elérendő karbonsemlegesség témájában az atomenergián túl a napelemparkok mellett érvelt a szélerőművekkel szemben. A kkv-stratégia kapcsán a tárcavezető arra mutatott rá, hogy a kisvállalati szektor visszatérő problémája volt a tőkehiány, de most már nem az. „Ilyen feltételekkel soha nem lehetett elérni beruházási forrásokat” – mutatott rá.

A 2021-2027-es uniós ciklus forrásai kapcsán a miniszter azt mondta: bár még nem fogadták el a számokat, legalább 30-40 százalékos emelkedéssel számolhatunk. „Reális cél, hogy a nemzeti önrésszel, a kiegészítő programokkal és a visszatérítendő forrásokkal együtt a 2014–2020-as időszakra vonatkozó 32 milliárd euró után 2021 és 2027 között akár 50 milliárd euró álljon rendelkezésünkre” – fogalmazott lapunknak, egyúttal azt is elismerve, hogy bár 350 forint felett jár az euró, az uniós források felhasználási oldalán 330 körüli árfolyammal terveznek.

Egészen pontosan 332-es kurzussal számolunk.

Kormánybiztosként felügyeli a sokat kritizált Budapest–Belgrád vasútvonalat Palkovics László. Elmondta, hogy a kínai hitelszerződés áprilisi aláírásával a tervezésre, kivitelezésre vonatkozó szerződés is hatályba lépett, a konzorciumi partnerek már dolgoznak. „Ahogy ígértük, a startpisztoly eldördülésétől számított 60 hónap alatt, 2025-re készülhet el a beruházás. A Soroksár és Kelebia közti szakasz 578 milliárd forintba kerül, az európai benchmarkokat alapul véve ez a realitás.”

Ugyancsak kormánybiztosa az autó- és motorsport megújításának az ITM feje. Sokan már előre tartanak a 65 milliárd forintos hajdúnánási MotoGP-pálya drága kivitelezésétől és fenntartásától.

Akik már a vészharangot kongatják, valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy az aszfaltcsíkon, a nézőtéren és a kiszolgáló létesítményeken túl például szálloda és konferenciaközpont is épül

– emelte ki. A Hungaroringen pedig a következő két év legfontosabb feladata az épületek átalakítása, újjáépítése, illetve a zajvédelem megoldása. „A teljes rekonstrukció várhatóan 40-60 milliárd forintba kerül majd” – bocsátotta előre.

A teljes interjút a Világgazdaság hétfői számában olvashatja