Praxisjogot, ezáltal piacvédelmet és területi korlátozások bevezetését sürgeti a pandémia alatt kivérzett vállalkozások érdekében a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI). A mielőbbi állami beavatkozás az újraindulás kockázatait is enyhítené, és elejét vehetné a tisztességtelen üzleti magatartás elburjánzásának, amire válságos időszakok után nagyobb az esély – fejtette ki a javaslat tartalmát a Világgazdaságnak Kovács László, az MVI elnöke.
A pandémiát túlélő vállalkozások megerősödését és a hosszú távú piaci tervezést is segítené egy rugalmas állami piacvédelem, amelyre éppen most van a legnagyobb szükség. Az ipartestület azt szeretné megakadályozni, hogy a más ágazatban megerősödött, tőkeerős, nem szakmai befektetők tönkretegyék a még talpon lévő, magas színvonalon teljesítő vendéglátósokat.
Piaci versenyre ugyanis csak egészséges piaci körülmények között van lehetőség, a pandémiában meggyengült vendéglátás helyzete azonban nem ilyen.
Ezért azoknak a talpra állását ágazaton belül is segíteni kellene, akiknek a veszteségei az elmúlt időszakban az átlagnál súlyosabbak voltak, de nem a saját hibájukból – mondta az ipartestület elnöke. Az általa felvázolt, mindezek mellett vagyoni joggal felérő, örökölhető és továbbértékesíthető megoldás más területeken sem ismeretlen, sőt, a harmincas években ennek alapján működött a vendéglátás. Most is fontos lenne egy speciális szabályozás – különösen Budapesten – az MVI elnöke szerint.
A fővárosi vendéglátásban máris kritikus a munkaerőhelyzet, ezért azok az éttermek, amelyek eddig nem tudtak kinyitni, feltehetően nagyon nehezen kezdhetik el a munkát. A budapesti üzletek 50-60 százaléka van nyitva, jókora területi eltérésekkel. A szakmai előrejelzések szerint a járvány egészen biztosan megtizedelte a vállalkozásokat, a vendéglátóhelyek 10-15 százaléka már bedobta a törölközőt.
A neheze még csak most kezdődik, amikor teljes költséggel kell üzemelni.
Nagy kérdés, hogy aki folytatja, meddig bírja, hiszen a keresletet is alapvetően befolyásolhatják az étlapon szereplő árváltozások, amelyeket a 20-25 százalékos nyersanyagdrágulás és a munkaerőköltségek hasonló emelkedése okoz.
A munkahelymegtartó támogatást felváltó munkahelyteremtő támogatás sajnos nem segít, mert csak azok után igényelhető, akik az alkalmazásuk előtti egy hónapban álláskeresők voltak – mondta Kovács László. Ilyenek a budapesti vendéglátásban a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában már nincsenek az MVI információi szerint.
A szakácsok, felszolgálók, mosogatók vagy más munkára szerződtek időközben, vagy a Balatonra, ahol több száz üzlet nyitott meg nemrég a főszezonra készülve, amely várhatóan az idén is erős lesz. Budapesten a törzsvendégekre építő éttermek többé-kevésbé épségben átvészelték a korlátozások időszakát, de sokuknál rezeg a léc. A számukat tovább tizedelheti a bizonytalan, de költséges újranyitás, és a vendéglátásból kiábrándult dolgozók tömegének visszacsábítása is idő- és pénzigényes lesz – részletezte Kovács László.
A kereskedelemben és az építőiparban elhelyezkedett, fix munkaidős, csak hétköznap dolgozó munkavállalók egy része már nem is akar visszatérni a turizmusnak és a járványhelyzet alakulásának rendkívül kitett ágazatba. A szakma presztízsének, az ágazat munkahelyeinek, a munkakörülmények vonzerejének a helyreállítása a kapacitások visszaépítése miatt is kulcskérdés.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.