Minél előbb kötelezővé kellene tenni Magyarországon, hogy a forgalmazott motorbenzin 10 százaléka bioetanol legyen – hívta fel a Világgazdaság figyelmét a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) két vezetője. A gyors intézkedés mellett környezetvédelmi, szabályozási és a hazai kukoricatermesztők, bioetanol-gyártók érdekeit szolgáló érveket is felsorolt a szervezet elnöke és alelnöke, Héjj Demeter és Hódos Ferenc. Mint emlékeztettek: bár az 5 százalékos bekeverési arány – E5 – már évekkel ezelőtt megvalósult, az E10-es termék bevezetését a szabályozás csak megengedi, de nem írja elő.
Azért sürgős lépni, mert a 2021-től életbe lépő uniós elvárások szerint 2030-ban minden tagországban akkora lehet a benzin bioetanol-tartalma, mint 2020-ban, de legfeljebb 7 százalék.
Eszerint a mostani 5 százalék alatti arányt 2020 elejére meg kellene kétszerezni, de annál magasabbra növelni nem célszerű, hiszen azt már nem engedi az unió. A brüsszeli szigor mögött az állhat, hogy a 7 százalékos korlát az első generációs, vagyis a takarmánynövényként is hasznosítható bioüzemanyagokra vonatkozik, a cél viszont az, hogy inkább a második generációs, vagyis a szabályozás által hulladéknak kategorizált anyagokból nyert bioüzemanyagok súlya nőjön. Az utóbbi technológiája azonban jóval drágább, és – az MBSZ illetékeseitől kapott válasz szerint – ipari méretekben történő alkalmazásra nem is áll rendelkezésre.
Annál több az eladatlan kukorica, ezért – mint magyarázzák – nem kell attól tartani, hogy a bioetanol előállítása miatt nem maradna elég kukorica az élelmiszer- vagy a takarmányiparnak, és attól sem, hogy az üzemanyagcélú kereslet miatt felmegy a termény ára. Sőt, a bioetanol-gyártás során azonos mennyiségben keletkezik GMO-mentes fehérjetakarmány a kukoricából, amely az EU-ban hiánytermék. További érv az E10-es kötelezővé tétele mellett, hogy Magyarországon van az uniós bioetanol-gyártó kapacitás mintegy tizede, ám Magyarország ezt a térségben a legkisebb mértékben aknázza ki. A Pannonia Bio Zrt. és a Hungrana Kft. évente 2,2 millió tonna hazai termesztésű kukoricából 680 millió liter bioetanolt és 590 ezer tonna takarmányt állít elő.
A fentiekkel egybecseng a Navigant kutatóintézet tavaly decemberi megállapítása, amely szerint térségünk kilenc országában a bioüzemanyagok minél szélesebb körű felhasználásával lehetne csak teljesíteni az uniós dekarbonizációs kötelezettségvállalásokat.
Az első generációs bioüzemanyagok a közlekedési szektoron belül már most a legolcsóbb és leggyorsabb megoldást kínálják ehhez.
Ráadásul míg ma a bioüzemanyag használata révén mintegy 200 euróba kerül egy tonna szén-dioxid levegőbe kerülésének megakadályozása, 2030-ban már csak 20 euróba. A régió több országa már lépett: Romániában 2019. január 1-jétől 8 százalékos, Bulgáriában 9 százalékos a kötelező bekeverési arány, de a piacukon ott van az E10-es is, amely Franciaországban 2009, Németországban és Finnországban 2011, Belgiumban 2017 óta kapható, négy további uniós országban pedig jövőre hozzák forgalomba.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.