Nem lesz apokalipszis a munkaerőpiacon

Egy március 1-jén életbe lépett törvénymódosítás hatására ezrek döntöttek úgy, hogy inkább felmondanak, mintsem hogy eleget tegyenek a friss előírásoknak.

A kormány célja a bürokrácia csökkentése, hogy csak annyian dolgozzanak az államnak, amennyinek feltétlenül szükséges

– válaszolta a Világgazdaság kérdéseire a Miniszterelnökség. Az elmúlt pár hétben kiderült ugyanis, hogy az előző hónap eleje óta kétezer-ötszázan adták be felmondásukat a közigazgatás területén, és akár további tömeges távozásra lehet számítani. A törvénymódosítás szerint márciustól a félórás ebédidő nem számít bele a munkanapba, és 25-ről 20 napra csökkent a közszolgák alapszabadsága. A módosítás érinti a minisztériumokat és háttérintézményeiket, a megyei, járási és központi kormányhivatalokat, a nyugdíjfolyósító munkatársait, továbbá a Magyar Államkincstár kormánytisztviselőit és ügykezelőit.

A létszámcsökkenés a bürokráciacsökkentés céljaival teljesen összhangban van, hiszen az a célunk, hogy kevesebb bürokrácia és kevesebb tisztviselő legyen. A kormány ezért két irányban is intézkedett az elmúlt időszakban: a bürokráciacsökkentés és a béremelés terén is komoly lépéseket tett

– közölte a Miniszterelnökség. Kifejtették, hogy korábbi döntésüknek megfelelően januárban mintegy 6800 álláshely szűnt meg a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél. A központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bére pedig átlagosan 30 százalékkal emelkedett. „Az első emelt bér a márciusi fizetéssel április elején érkezett meg, az illetménykülönbözetet a dolgozók januárig visszamenőleg megkapják. Ez 25 ezer kormánytisztviselőt érint, a béremelésre idén 40 milliárd forintot fordít a kormány” – mondták.

A központi közigazgatásban a kormánytisztviselők döntő része elfogadta az új kinevezését, a központi közigazgatásban és a területi közigazgatásban (kormányhivataloknál) viszont kétezer-ötszázan a felmentésüket kérték. A Miniszterelnökség elmondása szerint a távozóknak sem kilátástalan a helyzetük,

a munkaerőpiac erős felszívó hatása miatt esetükben a munkahelyváltás nem okoz gondot, amit bizonyít, hogy a Karrier Híd programba közülük csak 245-en regisztráltak.

A szakszervezet szerint még csak most jön a java

„A Miniszterelnökség kommunikációja hibás érvelésen nyugszik, mivel a kormány nem a bürokráciát, hanem a bürokraták számát csökkentette” – nyilatkozta lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

Szerinte a kormány készült a mostani helyzetre, és azzal oldotta meg a problémát, hogy a köztisztviselők munkaidejét évi egy hónap ingyenmunkával növelte – ezt a munkát a megmaradó munkatársak kénytelenek elvégezni.

Boros Péterné hozzátette azt is, hogy a kormányzati igazgatási törvény keresetnövelési részében a járási és megyei kormányzati tisztviselők nem érintettek, ezért továbbra is 30 százalékos keresetnövelést szeretnének elérni ezen a területen is idén július 1-jétől.

A Miniszterelnökség meggyőződése, hogy a távozók nem akasztják meg a mindennapi munkát a hivatalokban, a két és fél ezernél is több személy felmondása nem okoz gondot. Ezzel kapcsolatban a szakszervezet elnöke kifejtette: az ügyfelek, ellátottak már most is érzékelhetik a hiányzó – megfelelő szakismerettel rendelkező – ügyintézőket, és a helyzet tovább romolhat. Boros Péterné arra is felhívta a figyelmet, hogy

akiket felmentettek, még csak ezután távoznak, tehát hogy mekkora a valódi ügyintézői létszám, az csak ezután derülhet ki.

Rövid időn belül elhelyezkednek a közszférából érkezők

„A márciustól hatályos kormánydöntés okozta felmondási hullám okozhat átrendeződést a munkaerőpiacon, de alapvetően ez még nem vált ki visszafordíthatatlan eseményeket” – nyilatkozott lapunk megkeresésére Pelle Dávid, az MP Solutions Kft. ügyvezetője. Szerinte ez a téma a múltban többször terítéken volt,

ezért a jövővel kapcsolatban nem szabad jóslatokba bocsátkozni. Inkább azt javasolná, hogy az érintettek és a piaci résztvevők is járjanak nyitott szemmel.

Hogy nem fog a feje tetejére állni a munkaerőpiac, azt Ficza János, a Workania.hu állásportál kommunikációs munkatársa is megerősítette. Elmondása szerint a munkaerőhiány következtében az utóbbi időben érezhetően csökkent az álláskeresés átlagos ideje, és javult a hatékonyság is. Szerinte kevesebb önéletrajzot kell elküldeni ahhoz, hogy állásinterjúra hívjanak egy álláskeresőt.

A tapasztalattal rendelkező fehérgalléros munkavállalók valószínűleg gyorsan el tudnak majd helyezkedni, hiszen az átlagos álláskeresési időszak ma legfeljebb két-három hónap.

Érdemes lehet átképzésben gondolkodni

A közszférából kiáramló dolgozók elsődlegesen az adminisztratív területen tudnak elhelyezkedni, pályázati cégeknél, kiszervezett irodai folyamatokkal foglalkozó SSC-kben és a pénzügyi szolgáltató központokban. Pelle Dávid szerint munkakereséskor előnyben lesznek azok, akik beszélnek angolul, és azok is, akik informatikai tudással rendelkeznek, rájuk ugyanis mindig nagy szükség van.

Bizonyos specifikus szakterületeken dolgozók is könnyen el tudnak majd helyezkedni, például az IT területén dolgozók, de a pénzügyi és adózási munkakörökben is látjuk a hiányt mostanában, ezt is betölthetik a közigazgatásból távozók

– hangsúlyozta. Az MP Solutions ügyvezetője szerint a közszolgák esetében mindenképpen fontos az átképzés: a piac az innovációk következtében folyamatosan változik, egész munkakörök alakulnak át. Érdemes nyelvet tanulni, hiszen enélkül már szinte lehetetlen a nagyvállalati körben elhelyezkedni. De érdekes irány lehet az is, ha valaki teljesen mást kezd tanulni, mint amivel eddig foglalkozott, ilyenkor érdemes a hiányszakmákra koncentrálni. Pelle Dávid szerint érdemes szakemberekkel, személyzeti tanácsadókkal konzultálni, karriertanácsadáson részt venni, hiszen az álláskeresők a készségeiknek, képességeiknek legmegfelelőbb munkakört így könnyebben meg tudják találni.