Karnyújtásnyira a kétszázezres minimálbér

Ha az idei elmaradást is pótolni akarja a kormány, jövőre pedig visszatérne az elmúlt években jellemző dinamikához, akkor a 200 ezer forintos bruttó minimálbér egy lépcsőben is megléphető lenne

– mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A szakszervezeti vezető Orbán Viktor miniszterelnöknek lapunk múlt heti gazdasági csúcskonferenciáján tett kijelentésére reagált, amely szerint

a minimálbérnek el kell érnie a 200 ezer forintot egy vagy több lépésben, amihez a kkv-kat érintő adók csökkentésére is szükség lesz.

Palkovics Imre jelezte, hogy 14 százalékos minimálbér-emelésről lenne szó, amely a 3,6 százalékos idei növekedéssel együtt a két év átlagában nem tekinthető kiugró mértékűnek, főleg hogy 2021-ben is 9 százalék körül alakul az átlagkereset kiáramlási szintje. Óriási lépést tehetnénk a hazai bérfelzárkózásban,

ha jövőre valóban elérnénk a miniszterelnök által kitűzött 200 ezres minimálbért. Mivel vásárlóerő-paritáson 15-20 százalékkal vagyunk lemaradva a többi visegrádi országtól, egy ekkora mértékű emeléssel gyakorlatilag ledolgozná relatív hátrányát a magyar minimálbér

– mutatott rá a Munkástanácsok elnöke.

A munkáltatók nem feltétlenül az egylépcsős megoldásban gondolkodnak. Ha gyorsít a kormány az adócsökkentésen, és megduplázza a szociális hozzájárulási adó csökkentésének mértékét, akár két éven belül elérhető a 200 ezer forintos minimálbér

– jelentette ki lapunknak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A kabinet a 2016-os bérmegállapodás alapján csökkentette évente 2-2 százalékponttal a szochót. Az érdekvédelmi vezető emlékeztetett, hogy most 167 ezer forint a minimálbér, a bérmegállapodás előtt 111 ezer forint volt, azaz öt év alatt 50 százalékkal nőtt legkisebb munkabér összege, és 70 százalékkal a garantált bérminimum. Ugyanakkor hangsúlyozta:

ahhoz, hogy jövőre elérjük a 200 ezres minimálbért, mindenképpen radikális adó- és járulékcsökkentésre lenne szükség. Úgy számolt, hogy legalább 5-6 százalékkal kellene mérsékelni a szociális hozzájárulási adót vagy az adóék más elemeit.

Perlusz László azt is jelezte, hogy a kormány a munkavállalókat terhelő adók csökkentésével is elérheti a kívánt célt, ami a nettó bérekben eredményezne magasabb összeget. Rámutatott, hogy míg a legkisebb hazai munkabér mindössze 250-300 ezer főt érint közvetlenül, a garantált bérminimum 650-700 ezret. Ha ilyen ütemben növekszik a minimálbér, akkor a garantált bérminimum esetében hamarosan a 300 ezres határ lesz a horizonton.

A vállalkozói oldal képviselője úgy látja, radikális adócsökkentés esetén nem várható csődhullám a magasabb minimálbér miatt.

Palkovics Imre szerint bizonyosan lesznek olyan cégek, amelyek nem tudják majd kigazdálkodni a magasabb bérköltséget. Ám szerinte ez nem feltétlenül probléma, mert a kevésbé termelékeny cégek visszafogják a magyar gazdaság versenyképességét. Ezen a helyzeten a minimálbér emelése is tudna javítani, azon az áron, hogy kirostálná ezeket a kisebb cégeket a piacról, és az általuk lekötött munkaerőt átadnák a hatékonyabban működő vállalkozásoknak. Ez pedig – húzta alá a szakszervezeti vezető – mindenképpen hasznos lenne a magyar gazdaságnak.