Annak ellenére is két számjegyű keresetnövekedési arányt várnak jövőre a Világgazdaság által megkérdezett szakszervezeti vezetők, hogy egyes állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek munkavállalói a hároméves bérmegállapodás alapján csak 5 százalékos emelésben részesülnének 2019-ben. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre azt mondta lapunknak:
a jövő évre 12 százalékos minimálbér-emelkedést várnak el, a szakmunkásokra vonatkozó garantált bérminimumot viszont 15 százalékkal kellene növelni a súlyosbodó munkaerőhiány miatt, illetve hogy ne külföldön próbáljanak szerencsét a munkavállalók. Ez reálértéken mintegy 9, illetve 12 százalékos bérnövekedés lenne.
Palkovics Imre emlékeztetett, hogy egyes ágazatokban az utóbbi években markánsan fejlesztették a béreket, például a kiskereskedelemben 30, az informatika-kommunikáció szegmensben 25 százalékkal, a versenyszféra fizikai állományú dolgozóinak pedig – részben a munkaerőhiány miatt is – 13 százalékkal nőtt a fizetésük az elmúlt negyedévben. Palkovics szerint
az átlagkereseteknek bruttó 12-15 százalékkal kellene növekedniük jövőre, így enyhítene lehetne az utóbbi évek bértorlódásán is, ugyanis a minimálbér dinamikus emelkedését nem feltétlenül követte minden egyes ágazatban az átlagbérek számottevő gyarapodása, azaz a régebben állományban lévő, tapasztaltabb dolgozók nem sokkal kerestek többet jóval fiatalabb kollégáiknál.
Az elnök szerint a 10 százalék feletti bérnövekedést elbírja a magyar gazdaság, nem gátolná a versenyképességet, ráadásul részben orvosolná a munkaerőhiányt. Kellő keresetemelkedés kell ahhoz, hogy a költségvetésben a kormány által vázolt 8-9 százalékos fogyasztásnövekedési ütem 2019-ben megvalósulhasson.
A Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, Nemes Gábor úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az állami, illetve önkormányzati tulajdonú vállalatok munkavállalóira vonatkozó 2017-es 13, majd idei 12 százalékos keresetnövekedés után jövőre kevésnek tartja a hároméves egyezségben foglalt 5 százalékos bérfejlesztési mértéket. Szerinte a közlekedési ágazatban 10–20 százalék közötti a munkaerőhiány mértéke, főként járművezetők és magasan kvalifikált dolgozók, például a mérnökök hiányoznak. Nemes úgy látja, az 5 százalékos bérfejlesztési tervet felülírja a munkaerőpiaci kihívás, meg kell fizetni a munkaerőt, ehhez szerinte két számjegyű bérnövekedés kell jövőre is.
Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke is arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy két számjegyű bérnövekedés szükséges jövőre a vasutasok körében az egyre inkább érzékelhető, mintegy 10 százalékos munkaerőhiány miatt, egyébként a tervezett bérfejlesztés mértéke esetükben is 5 százalék lenne. Kalkulációk szerint a MÁV csoport 38 ezer munkavállalója közül – ebből 18 ezer a MÁV Zrt. dolgozója – mintegy négyezren vonulnak nyugdíjba 2019-ben.
A fiataloknak nem elég vonzó a MÁV, holott számos programmal, ösztöndíjjal is csábítják őket. A kezdő mérnökök akár 500 ezer forintot is kereshetnének a vasútnál, mégsem tolonganak. Pedig ha a MÁV-nál dolgozó becsábítja egy ismerősét a társasághoz, 35 ezer forintos fejpénzt kap, ha sikeres vizsgát tesz az illető, 75 ezer forint üti a markát.
Meleg azt is megjegyezte: kevesen vizsgáznak sikeresen, vagy felelnek meg az egészségügyi kívánalmaknak.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.