Egy okosóra könnyítheti meg a betegellátást

Április elején egy informatikai startupoknak rendezett versenyen rukkolt elő az Entremo nevet viselő orvostechnikai találmányával Lakatos Péter és csapata. Három héttel később már nemzetközi porondon is bemutatták az akkor még szemüvegformátumú, majd okosórává fejlesztett innovációjukat.

A versenyen az egészségügyi kategóriában 900 csapat közül kerültek ki győztesen – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Péter, a startup cég vezetője. A projekt az Európai Innovációs és Technológiai Intézettől (EIT) és a partnercégektől 500 ezer euró (179 millió forint) támogatást kapott, ami nagyban meggyorsítja a kutatást.

Az uniós intézet egyébként fontos az életükben, hiszen a csaknem húszfős csapatban dolgozó fiatal mérnökök az EIT mesterhallgatói Hollandiában, Németországban, Svédországban és Finnországban.

Az Entremo egy olyan távfelügyeleti eszköz, amely automatikusan méri a beteg életjeleit a nem intenzív kórházi osztályokon, az okoseszköz akár idősotthonokban is hasznos lehet. Segít az ápolószemélyzetnek, hogy minél több beteget ellenőrizhessen hatékonyabban és távolról. Az online platform négyféle betegadatra figyelmeztet: a testhőmérsékletre, a pulzusra, az oxigénszaturációra és a légzésfrekvenciára.

A projekttel beneveztek a decemberi EIT Awardsra, de részt vesznek egy orvosi inkubációs programban is, amelyet a GE Healthcare és az EIT Health támogat. Terveik szerint decemberben már tesztelni szeretnék az okosórát kórházi környezetben is.

A termék engedélyeztetése minimum fél év, az okoseszköz piacra dobása ezután lehetséges – mondta Lakatos Péter.

Az EIT azért jött létre 2008-ban, hogy a kaliforniai Szilícium-völgyhöz hasonló támogatói hálózatot építsen ki Európa-szerte. Mára már hatvannál is több innovációs központtal rendelkezik. Az EIT égisze alatt több mint 3100-an végeztek felsőfokú mesterképzésben és doktori képzésben. Az idei év végére az előrejelzések szerint a hallgatók száma meghaladhatja az ötezret.

A független, Európai Unió által létrehozott intézet feladata a vállalkozói tehetség és az új elgondolások támogatása, és ezek révén Európa innovációs képességének fejlesztése – mondta Végh Attila, aki pár hónapja került az EIT igazgatótanácsába. A feladatai közé tartozik az EIT átfogó stratégiájának a meghatározása: nyolc kiemelt tématerület van, többek között a digitalizáció, az egészségügy, a klímaváltozás, a fenntartható energia, a társadalmi immobilitás és az élelmiszerszektor.

Egy régió gazdasági teljesítőképességét az határozza meg leginkább, hogy milyen hatékony az innovációban, ami versenyképességi előny a tagországok számára

– mondta Végh Attila. Hozzátette, világszerte nagy a verseny, ahogy a világ globalizálódik, egyre inkább összehasonlítják a termékeket és a szolgáltatásokat. Amerika vagy Ázsia egyes területeivel összehasonlítva Európa az innováció területén támogatásra szorul – véli a szakember. Jó példa lehet Európa számára a kaliforniai Szilícium-völgy, ahol egy délutáni meeting során megalkotott ötletből akár milliárdos céget lehet létrehozni. Ehhez pedig több dolog kell Végh Attila szerint. Ezek közül az első egy olyan kultúra, ahol az emberek mernek ötletelni, és egy olyan kapcsolatrendszer, amely segíti a startup vállalkozást. Természetesen pénzre is szükség van ahhoz, hogy a termék piacra kerüljön. A szakember szerint a kockázatitőke-alapok szívesen fektetnek manapság startupokba, ugyanakkor hangsúlyozta:

Pénz sokkal több van, mint innováció.

Az EIT egyébként az Európai Unió 2020–2027 közötti költségvetési időszakában is több mint hárommilliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, amivel támogatni tudja a startupokat.

A koronavírus-járvány mindenképpen jó hatással volt a kutatócsapatokra, lendületet adott nekik.

Egy ilyenfajta krízis mindig lehetőség arra, hogy újragondolják az emberek, a tudósok, az üzleti elit, hogy merre tovább

– mondta Végh Attila.

Példaként említette, hogy korábban a videokonferenciák nem voltak ennyire népszerűek, manapság azonban a statisztikai adatok szerint az Amerikai Egyesült Államokban az első orvos-beteg találkozók nagy része már videokonferencián keresztül zajlik. De a távmunka elterjedése is a pandémiának köszönhető.