Kínai oldalról Kao Csi-en nagykövet szólalt fel, ám szavai lehűthették a kedélyeket. Egyértelművé tette ugyanis: Kína egyelőre nem számol jelentős magyar partnerséggel, előbb kisebb, „kísérleti projekteknek” kell jönniük. Az is kiderült a szavaiból: a magyar fél sürgette volna a tárgyalásokat tavaly, de a pekingi döntéshozók nem vették napirendjük legfontosabb pontjai közé az ügyet. Pedig a magyar kormány még miniszteri szinten is próbálta sürgetni a kínaiakat.
Fellegi Tamás akkor még nemzeti fejlesztési miniszterként két hónapja tárgyalt az állami tulajdonú China Investment Corporation vezérigazgatójával arról, hogy a cég milyen módon tudna a magyar gazdaságfejlesztésbe bekapcsolódni. Csou Hsziao-csuan, a kínai jegybank kormányzója pedig arról beszélt, hogy rendkívül jó a viszony a két ország közt.
A Kínai–Magyar Üzleti Tanács egyik legfőbb feladata az lesz, hogy a kormányközi egyezségek helyett a vállalatokat segítse – derült ki Csányi Sándor szavaiból. A magyar fél összegyűjtené azokat a magyar cégeket, amelyeket Kínával szeretnének kapcsolatokat kialakítani, és segítenének nekik partnereket találni a távol-keleti országban. Információt is szolgáltatnának, mire van kereslet Kínában. Emellett gazdasági lobbierejüket próbálnák bevetni a kormányoknál, hogy a gazdasági kapcsolatokat nehezítő korlátokat minél hatékonyabban bonthassák le.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.