Közfoglalkoztatottakat is átképeznének

Szűts Ildikó a Világgazdaságnak elmondta: az on the job képzési módszerben nem a végzettséget, képzettséget veszik alapul, hanem azt, hogy egy ember rendelkezik-e a kellő készségekkel az adott munkakör esetében a betanulásra, amelynek a napi gyakorlatát, akár más munka mellett is, elsajátíthatja. Hangsúlyozta: gyakorlatilag nincs olyan munkakör, ágazat, amelyet ne sújtana a munkaerőhiány Magyarországon. Például egy vidéki autóipari beszállítói cégtől úgy értesült, hogy mindegy, milyen a leendő dolgozó végzettsége vagy képzettsége, csak legyen két keze, két lába, és tudjon beszélni. Szűts Ildikó szerint a közfoglalkoztatottak egy részét is lehetne on the job képezni, akár szakmunkásnak, akár a kereskedelemben vagy a víziközmű-szolgáltatásban érzékelhető munkaerőhiány enyhítésére.

A balatoni vendéglátásban súlyos gondokat okozott a nyáron a szakács- és felszolgálóhiány, az egészségügy pedig már évek óta szenved attól, hogy kevés az orvos, a szakápoló. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az egészségügyi-szociális szektorban több mint 7 ezer, míg a feldolgozóiparban 20 ezer betöltetlen álláshely volt a nyáron. A Magyar Pékszövetség elnöke szerint 3 ezer pék, illetve sütőipari dolgozó hiányzik, de hasonló gondokkal küszködik a húsipar is, ahol hentesek, húsipari szakmunkások kerestetnek. Ráadásul nem feltétlenül esnek egybe a hivatalos statisztikai adatok az ágazati szakmai érdekképviseletek számaival. Az építőiparban például 3 ezer betöltetlen állás van a KSH adatai szerint, ám Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a közelmúltban arról beszélt, hogy 10 ezer építőipari szakmunkás hiányzik az ágazatból.

Tavaly több mint hatezer munkavállalási engedélyt adtak ki Magyarországon úgynevezett harmadik országból érkező, tehát nem uniós munkavállalónak a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még júliusban úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt hónapokban tízezer munkavállalási engedélyt adtak ki a hiányszakmákban harmadik országból érkezőknek, akiknek a zöme az építőiparban dolgozik.

A Magyar-Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke lapunknak azt mondta, hogy a júniustól októberig tartó betakarítási, szüretelési időszakban mintegy 15-20 ezer munkavállalóval van kevesebb Magyarországon, mint amennyi kellene, ez pedig már kihat a munka minőségére is. Ledó Ferenc elárulta: vannak, akik tanyát bérelnek Csongrád megyében, ott helyezik el a Nógrádból, Borsodból érkező idénymunkásokat, akik tíz napot szednek gyümölcsöt, paprikát, káposztát, majd bérelt busz viszi őket a három-négy napos pihenőre. Az ukránok inkább Lengyelországban, a románok pedig Olaszországban, Spanyolországban keresik a kenyerüket a mezőgazdaságban. Vannak olyan gazdák is, akik összeállnak, és együtt megvesznek egy szőlőkombájnt. (Statisztikai adatok szerint alig hétszáz betöltetlen álláshely van a mezőgazdaságban.)

Szűts Ildikó felhívta a figyelmet arra is, hogy egyes felmérések szerint akár háromszázezer ember is elhagyhatja Magyarországot a következő években. Utalt arra is, hogy az automatizáció-digitalizáció miatt – kutatások szerint – az Amerikai Egyesült Államokban húsz év alatt a munkahelyek 47 százaléka szűnhet meg, Magyarországon pedig tíz év alatt 300 ezer.

Strukturális a munkaerőhiány

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten azt mondta: a kétszázezer alatti álláskereső mellett érzékelhető a strukturális munkaerőhiány Magyarországon, ám van még munkaerő-tartalék az északi, a déli és a keleti határ mellett. Szerinte a magyar munkaerő versenyképes, és túl sok embert foglalkoztat az állam.