Luxembourgban az Európai Bizottságnak adtak igazat Magyarországgal szemben

Az Európai Bizottság 2016 júliusában mondta ki, hogy a magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó is sérti az uniós szabályokat. A bizottság szerint

az árbevételtől függő progresszív díjszerkezeten alapuló két magyar adóügyi intézkedés sérti az uniós állami támogatási szabályokat.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozások számára a versenytársaikkal szemben.

A törvényszék a két ügyet azok hasonlósága miatt egyesítette és az azokban a mai napon meghozott ítéletében megállapítja, hogy

a bizottság a jelen jogviták tárgyát képező nemzeti intézkedésekkel kapcsolatban Magyarországgal folytatott előzetes konzultációk fényében helyesen következtetett arra, hogy a hivatalos vizsgálati eljárások lezárásáig hazánk nem kívánta felfüggeszteni az ezen intézkedések tárgyát képező pénzügyi terhek alkalmazását. Következésképpen a vitatott felfüggesztő rendelkezések meghozatala a bizottság által adott arányos válasz volt a kialakult helyzetre

– olvasható a közleményben. Mint írják, ezzel kapcsolatban a törvényszék hangsúlyozza, hogy a biztosság nem a két, progresszív teherviselési rendszer egészének, hanem csak azok azon részeinek felfüggesztését rendelte el, amelyek állami támogatásnak minősülnek.

A törvényszék úgy határozott, hogy

a bizottság jogszerűen fogadta el a vitatott felfüggesztő rendelkezéseket és ezért elutasítja az azok ellen Magyarország által benyújtott kereseteket.

A közleményben emlékeztetnek, hogy 2016. július 4-én a bizottság végleges határozatok meghozatalával lezárta a jelen ügyekben érintett határozatokkal megindított hivatalos vizsgálati eljárásokat. A bizottság a végleges határozatokban megerősítette az ez utóbbi határozatokban előzetes jelleggel elvégzett értékelést, és

megállapította, hogy a szóban forgó nemzeti intézkedések jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősülnek.

Mivel Magyarország a keresetindítási határidőn belül nem vitatta a végleges határozatokat és azok nem képezték tárgyát valamely harmadik személy által benyújtott keresetneEurók sem, e határozatok időközben jogerőssé váltak – közölték.