Sokat spóroltak a nagyberuházásokon

Az államháztartás tavaly 1174 milliárd forinttal költött többet a költségvetési törvényben elfogadott kiadási tervnél, így összesen 21 318 milliárd forintból gazdálkodott az állam – derül ki a Pénzügyminisztérium és a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. Lapunk számításai szerint a többletkiadások túlnyomó többsége az Emberi Erőforrások Minisztériumára (Emmi) és a Belügyminisztériumra jutott, előbbiben 709,4, a belügyben 404 milliárd forinttal tudtak többet költeni az adóbevételek többlete és a kormányzati döntések következtében. Az uniós kiadásokat viszont nem sikerült olyan mértékben csúcsra járatni, ahogy azt tervezték – itt 393 milliárd forinttal elmaradtak a tényleges kiadások a tervezettől –, ám így is 1896 milliárdot fizettek ki a kedvezményezetteknek – derül ki a MÁK előzetes, nem konszolidált adataiból.

Több költségvetési soron jelentős megtakarítást ért el a büdzsé: a Paks II. beruházás a tervezettnél jóval lassabb ütemben halad, így az eredetileg tervezett 106,6 milliárd forinttal szemben mindössze 14 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés az állami atomerőmű-fejlesztő cégnek. Az állam másik óriásberuházása tavaly a Puskás-stadion építése volt: eredetileg 64,5 milliárd forintot különítettek el a számlákra – ezzel szemben mindössze 60 milliót fizettek ki tavaly, ám mivel még épül a stadion, a kifizetés csak átcsúszik 2019-re. A Modern városok programsoron is volt csúszás, hisz az eredetileg tervezett 171,5 milliárd forinttal szemben 116,2 milliárd forintot fizettek ki a projektekre – vagyis mintegy 55 milliárd forint megtakarítás keletkezett 2018-ban.

A minisztériumokat górcső alá véve az látható, hogy a 2018-as évközi költségvetési döntések vesztese a Miniszterelnökség – ugyanis itt a tényleges kiadások 157,7 milliárddal maradtak el a tervektől. A veszteség részben látszólagos – hiszen év közben alakult meg a Miniszterelnöki Kormányiroda, amely a feladatok mellett a pénz egy részét is vitte magával, de a Miniszterelnökség kiadásait csökkentette a Paks II., a Puskás-stadion számláinak már említett csúszása, illetve a Modern városok program megtakarításai is itt jelentkeztek.

Az Emminél és a belügyi tárcánál a kiadási tervek jelentős túllépését a működésre fordított kiadások emelkedése okozta. Emögött a költségvetésben eredetileg nem szereplő béremelések állnak, de például a belügy kiadásait növelték a migráció és a terrorizmus elleni harc költségei is, és jelentős beruházásokra került sor a rendvédelmi szerveknél az utóbbi hónapokban. Az Emminél a működési kiadások nőttek erőteljesebben: a tervekhez képest jelentős a túllépés a felsőoktatási és az egészségügyi intézmények bérkiadásaiban.

A kormányzat legfegyelmezettebben gazdálkodó tárcája a Honvédelmi Minisztérium volt, amely tavaly az év végén egymás után jelentette be az egyenként százmilliárd forintra rúgó fegyverrendszer-beszerzéseket. Ennek ellenére 2018-ban mindössze 4,3 milliárd forinttal – a költségvetése egy százalékával – lépte túl a törvényben megszabott kiadásokat. Ezzel szemben a Miniszterelnöki Kabinetiroda 56, az igazságügyi tárca pedig 61 százalékkal lépte túl a tervezett kiadásait – de azt is látni kell, hogy ez utóbbi volt még így is a legolcsóbban működő minisztérium.