Egy miskolci nyugdíjas-szövetkezet lehet az első, amely a törvény adta lehetőséget megragadva benyújtotta a működéséhez szükséges papírokat a Miskolci Törvényszék Cégbíróságára – tudta meg a Világgazdaság. A Harmadik Kor Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet a diákszövetkezetek mintájára az idősek rugalmas foglalkoztatását teszi majd lehetővé – mondta lapunknak Kiss Gábor, a szervezet elnökségi tagja. A kelet-magyarországi régióban létrejött munkaerő-kölcsönzőn keresztül akár már augusztustól dolgozhatnak a nyugdíjasok. A szövetkezethez bárki csatlakozhat, de mivel a jogszabály előírja, hogy csak vagyoni hozzájárulással lehet valaki tagja a nyugdíjas-szövetkezetnek, ezért egy jelképes, 100 forintos összeget kérnek hozzájárulásként a csatlakozó tagoktól – mondta Kiss Gábor.
Az érdeklődők egy miskolci irodában és az internetes felületen is válogathatnak majd a munkalehetőségek között. Kiss Gábor szerint a nyugdíjasok főleg heti 20 óra munkavégzésre vállalkoznak majd. Ezt támasztja alá a Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő nemrég megjelent kutatása is, amelyet a Magyarországon állandósult munkaerőhiány kapcsán a nyugdíjasok újbóli foglalkoztatásáról készített.
A Work Force 2123 nyugdíjast kérdezett meg arról, hogy a nyugdíj mellett újból vállalna-e munkát. A nyugdíj mellett jelenleg is aktívan dolgozó 18 százalékon felül további 59 százalék szeretne a nyugdíja mellett dolgozni. A megkérdezettek 67 százaléka hajlandó lenne korábbi pozíciójához és képzettségéhez képest alacsonyabb besorolású munkát is vállalni, népszerű célpontnak számít a közszféra, a kereskedelem, az egészségügy, a bank- és pénzügy, valamint a logisztika és a közlekedés. A kutatás szerint csak a válaszolók 6 százaléka akart teljes munkaidőben dolgozni a nyugdíjas évei alatt.
Kiss Gábor azt mondta lapunknak, a nyugdíjas-szövetkezeteken keresztül történő foglalkoztatás nagyban segíthet például a közszférában dolgozó nyugdíjasokon is. Kiemelte a közszférában meglévő speciális helyzetet, mely szerint sok munkakörben választani kell: nyugdíjba vonul-e az alkalmazott, és akkor nem lehet továbbfoglalkoztatni, vagy az esetleges továbbfoglalkoztatásakor a nyugdíját nem kaphatja meg. Viszont, ha valaki a közszférából nyugdíjba vonul, és munkaerő-kölcsönzés keretében tér vissza ugyanarra a munkahelyre, akkor a nyugdíját is és a fizetést is megkaphatja – emelte ki Kiss Gábor.
A nyugellátásban részesülő időseknek a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót. Kiss Gábor szerint a kelet-magyarországi térségben akár tízezer nyugdíjasnak is tudnak majd munkát adni. Megkérdeztük a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát is, de lapzártánkig nem érkezett hozzájuk nyugdíjas-szövetkezet bejegyzésére irányuló kérelem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.