Nagy a jövedelmi szórás a járások között

Magyarországon a Szombathelyi, a Győri, a Székesfehérvári és a Paksi járások által kijelölt „félkörön”, valamint Budapest környékén található járásokban magasabb az egy lakosra jutó nettó adózó jövedelem. Ezzel szemben a déli, a keleti és az északkeleti országrészben összpontosulnak az alacsony jövedelműek, e jellegzetességet csak a fejlettebb várossal rendelkező járások (például a Debreceni) vagy a kis lélekszámúak törik meg – derül ki GKI Gazdaságkutató Zrt. lakossági jövedelmek alakulását vizsgáló felméréséből. A 2009 és 2015 között a hazai járásokban végzett kutatás rávilágított: egyes esetekben a járásközpontban keletkező magasabb jövedelmek húzzák fel a járási átlagot, ami egy-egy nagyobb vállalat jelenlétének köszönhető. Ez a helyzet például a Tiszaújvárosi járásban.

A legszegényebb nyolc járásban az egy lakosra jutó nettó adózó éves jövedelem az 500 ezer forintot sem érte el 2015-ben, e járások közül hét az Alföldön található. A két leggazdagabb járás (Budakeszi és Dunakeszi) átlépte az 1 millió forintos „álomhatárt” is.

A GKI kutatása szerint 2009 és 2015 között járásonként (Budapest kivételével) átlagosan 26 százalékkal nőttek az egy főre jutó nettó adózó jövedelmek, ami a hat év alatti 17 százalékos infláció mellett 8 százalék körüli reálnövekménynek felel meg. Összesen 13 járásban esett az adózó reáljövedelem, míg 75 járásnál átlag alatti emelkedés volt. Átlag felett mintegy 67 járásban nőttek a jövedelmek, további 19 esetében pedig jelentős, azaz 15 százalék feletti volt a reálváltozás.

Az Alföldön és az északkeleti régióban – a felmérés szerint – az eredményeket árnyalja a közmunkaprogram intenzívebb jelenléte, ami által 2015-re az addig nagyrészt segélyen élő lakosság pluszjövedelemre tett szert. A Nyugat-Dunántúl néhány járásának átlagot meghaladó jövedelemgyarapodása arra volt elég, hogy felzárkózzanak a szomszédos térségek átlagához. „Ezt az ott működő autóipari cégek munkaerő felszívása-elszívása magyarázza. Ugyanakkor néhány fejlett nyugat-magyarországi járás (például Sopron) és a dél-magyarországi szegényebb régiók egyre inkább leszakadóban vannak, ami megkérdőjelezi a területi jövedelmi különbségek csökkentésére költött uniós támogatások hatékonyságát” – magyarázta végül a felmérés.

Figyelembe vették a tulajdonosok más bevételeit is

A GKI felmérése alapvetően az szja-bevallásokból számítható nettó összjövedelmet vizsgálta, amely a nettó keresetekhez hasonló mutató. Ugyanakkor tartalmaz tulajdonosi (például lakossági bérbeadási, vállalkozói kivét) jövedelmeket is. Ezzel a felmérés a teljes helyi adózó lakossági jövedelem háromnegyedét meghaladó értékeket mutatott.